|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Vállalkozók Pártja közleménye
"Széles nyilvánosság előtt
tisztázódjon: a Vállalkozók Pártja ugyan nem szerzett mandátumot az
országgyűlési választások során, ám e tény nem azonos azzal, hogy
belépett a Parlamenten Kívüli Pártok Konzultatív Tanácsának soraiba."
SZER, Magyar híradó:
SZETA-segítség a hajléktalanoknak
"...azt gondoljuk, hogy nagycsaládot, illetőleg bármilyen
egyedülállót sem lehet az utcára rakni a mai világban. A családok
szempontjából azért sokkalta fontosabb ez az egész, mert abban az
esetben, hogyha valakit az utcára raknak, akkor a gyereket állami
gondozásba veszik - ami úgy a családnak, mint a gyereknek nem
kifizetődő, egyáltalán nem jó.
"
|
|
|
|
|
|
|
Irak sebezhető gazdasága (2. rész)
|
Az Egyesült Államok, az EK, Japán és sok más ország máris bojkottálja az iraki kőolajat, amely pedig tavaly csaknem kizárólagos forrása volt az iraki keményvaluta-bevételeknek; összegét 15 milliárd dollára becsülték, míg a nem olaj-jellegű bevételek alig érték el a 300 millió dollárt 1989-ben. Irak a két kőolaj-vezetéken szállítja kőolajexportjának 90 százalékát, a közelmúltig összesen napi 2,7 millió hordót.
Egy jordániai közgazdász kétségbe vonta, hogy a nemzetközi szankciók igazán hatásosak lesznek. Szerinte ha az iraki és a kuvaiti olaj eltűnik a piacokról, akkor a vilápiaci árak a magasba szöknek és az ennek nyomán bekövetkező infláció miatt recesszió következhet be az amerikai gazdaságban. Néhány elemző egyenesen attól tart, hogy a sarokba szorított iraki elnök bosszút állhat a világon: a szakértők úgy vélik, ha a bojkott valóban sérti Irakot, Szaddám Huszein cselekedni fog. "Az iraki hadsereg órákon belül bárhol beavatkozhat az Öböl térségében" - mondják. Ez még akkor is igaz, ha Bagdad két fő fegyverszállítója, a Szovjetunió és Franciaország leállította szállításait. A lépésnek azonban aligha lehet azonnali hatása Irak katonai cselekvőképességére.
Elemezők szerint a szankciók három fő területen érinthetik érzékenyen Irakot: az olajtermelés, az ipar és az élelmiszer-ellátás terén.
A nyugati és a japán hitelek, valamint az export befagyasztása azzal a következménnyel járhat, hogy Irak kénytelen feladni az olajiparának fejlesztésére irányuló terveit. A bojkott emellett aláaknázza Bagdad nagyratörő iparfejlesztési szándékait is, hiszen a legtöbb nagyszabású iraki beruházásban jelentékeny szerepet töltenek be a nyugati cégek. Komoly károkat okozhatnak a gabonaellátás terén jelentkező nehézségek: eddig Bagdad ezeket a vásárlásait amerikai hitelekből fedezte, s a jövőben feltehetően nem számíthat két másik fő szállítójára, Kanadára és Ausztráliára sem.
Kanada máris betiltotta az Irakba irányuló gabonaszállításait, amelyek értéke tavaly meghaladta a 210 millió dollárt. Ausztrália 280 millió dollár értékben adott el húst Iraknak a múlt évben, de közölte, hogy most tartja magát a nemzetközi szankciókhoz.
Az iraki elnök az Irán elleni háború idején és közvetlenül utána gondosan ügyelt arra, hogy népe ne szenvedjen hiányt élelmiszerből, különösen húsból. Egyelőre nem tudni, vannak-e Iraknak élelmiszer-készletei, vagy lehetősége máshonnan - például Latin-Amerikából - beszerezni szükségés mennyiséget. +++
1990. augusztus 7., kedd 14:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|