![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Vállalkozók Pártja közleménye
"Széles nyilvánosság előtt
tisztázódjon: a Vállalkozók Pártja ugyan nem szerzett mandátumot az
országgyűlési választások során, ám e tény nem azonos azzal, hogy
belépett a Parlamenten Kívüli Pártok Konzultatív Tanácsának soraiba."
SZER, Magyar híradó:
SZETA-segítség a hajléktalanoknak
"...azt gondoljuk, hogy nagycsaládot, illetőleg bármilyen
egyedülállót sem lehet az utcára rakni a mai világban. A családok
szempontjából azért sokkalta fontosabb ez az egész, mert abban az
esetben, hogyha valakit az utcára raknak, akkor a gyereket állami
gondozásba veszik - ami úgy a családnak, mint a gyereknek nem
kifizetődő, egyáltalán nem jó.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Hitelek és remények Budapest, 1990. augusztus 2. csütörtök
(MTI-Press)
|
![](../img/spacer.gif)
Hová menjek? Talán Önök tudnak segíteni. Ez a végső reményem és még sok hasonló kétségbeesett mondat található azokban a levelekben, amelyeket nap mint nap hoz a posta munkahelyemre, a Kistermelők Lapjához. Segíteni sem én, sem a szerkesztőség nem tud, hiszen pénzhitelekről van szó. A vállalkozni szándékozók, vagy a már vállalkozók írják le kálváriájukat a pénzintézetekkel.
A közelmúltban kérdőiveken felmértük, hogy a termelők miben látják a mezőgazdasági vállalkozások létesítésének akadályait. A legtöbben a hitelezés gyakorlatát nevezték meg. Szinte teljes a kiábrándultság, ami sajnos kettős gyökérből táplálkozik. Egyike a termelők sokszor alaptalan illuziója, a másik a kereskedelmi bankok elfogadhatatlan hitelnyújtási gyakorlata.
Nézzük az elsőt. Még nem okoz nehézséget visszaidéznünk az egy évvel ezelőtti újságcikkeket, pártigéreteket, meg a különböző szakmai szervezetek ajánlatait. Én természetesnek veszem, hogy ha valaki nap mint nap azt olvassa, hogy más, gazdagabb országok segélyekkel, a Világbank olcsóbb hitelekkel segíti a magyar privatizációt, akkor el is hiszi. Elhiszi olyképpen, hogy nem sokára földhöz, termelőeszközhöz jut, csak be kell mennie a bankba, s az alapítás szándéka szerint a kereskedelmi bank vállalkozik, segíti a termelőket, partnernek tekinti őket, hiszen az a célja, hogy minél több pénzt helyezzen ki, s minél jobban gazdálkodjon a mezőgazdasági vállalkozó.
Ebből nagyon hamar ki kellett ábrándulni. Föld kevés kivételtől eltekintve nincs, a tulajdonosok finoman fogalmazva is zavarosak, gépek eszközök leginkább használt minőségben csillagászati áron már megjelentek, a bankok viszont olyan garanciát kérnek, amelyek nem hogy nincsenek, de szokatlanok is a magyar paraszt, vagy nevezzük agrárvállalkozónak - életstílusától, gondolkodásától. Mert vajon kinek van falun aranya, balatoni nyaralója, nyugati kocsija? Mást pedig fedezetnek nem fogad el a bank.
És itt kezdődik az okok második csoportja a banki hitelezés gyakorlata. Azzal messzemenően egyet lehet érteni, hogy a bankok fedezetet kérnek. De mi legyen a fedezet? Ha a földnek értéke lenne, akkor már fedezetként szolgálhatna. A ház, nem lehet garancia. (folyt.)
1990. augusztus 2., csütörtök 14:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|