Rendszerváltás és az MTI

	Jeszenszky Géza a román-magyar kapcsolatokról
--------------------------------------------- München, 1990. augusztus 8. (SZER, Világhíradó) - Rádiónk budapesti amerikai tudósítója interjút készített Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Munkatársunk első kérdése: milyen kilátásai vannak a román-magyar kapcsolatok javulásának? Jeszenszky Géza kifejtette: - Optimistának kell lennünk, mert ha elveszítjük a jövőbe vetett reményünket, nem tehetünk semmit. Sajnos, be kell vallanom, hogy a jelenlegi román kormány nem sok reményre jogosít fel. Mi világosan közöltük legutóbb a román külügyi államtitkár júniusi budapesti látogatásakor, hogy Magyarország az egész társadalom készen áll a példás, jószomszédi, sőt a baráti kapcsolatokra is Romániával. Minden azon múlik, hogy a román kormány elismerje: Románia többnemzetiségű állam, ahol jelentős számú magyar kisebbség él - más kisebbségekkel együtt - és hogy ezeknek a kisebbségeknek olyan alapvető jogos igényeik vannak, amelyeket ki kell elégíteni. Ezeket az igényeket minden felvilágosult európai államban kielégítik, s ennek így kell lennie Romániában is. Sajnos a jelek nem nagyon kedvezőek. A románok készen állnak ugyan a helyzet némi javítására, de ami például a kolozsvári magyar konzulátus újbóli megnyitását illeti - ez elől elzárkóznak. Bukarest azzal érvel, hogy a korábbi diktatúrák idején megkötött egyezményeket tekintsék érvénytelennek. Ez különös érv, de a románok éltek vele. Sosem hittem volna, hogy valaha is meg kell védenem Grósz Károly, volt kommunista pártfőtitkárt -, de ez a helyzet. Mert a románok párhuzamot vontak az egykori magyar kormány és a Ceauescu-rendszer között - mondván: az egyik épp olyan rossz volt, mint a másik. Erre azt kellett felelnem, hogy ez nagyon igazságtalan megállapítás az előző magyar kormányra -, de még Grósz Károly és az elmúlt 20 esztendő magyar diktatúráját sem lehet a románokéhoz hasonlítani. (folyt.) 1990. augusztus 8., szerda
Vissza »

	- A román-magyar kapcsolatok - 1. folyt.
Végül: megítélésem szerint az is nagyon rossz jel, hogy Románia nem ismeri el az erdélyi magyarok közoktatási szükségleteinek biztosítását sem - különösen ami a magyar nyelvű egyetem: a kolozsvári Bólyai Egyetem újbóli független működését, és más iskolaügyek rendezését illeti. Nem látok készséget Románia részéről annak a tudomásul vételére, hogy Romániában magyar közösség él, amelynek joga van rá, hogy békében élhessen. Éppen ellenkezőleg: szélsőséges csoportok fenyegető magatartását észleljük. Olyanokét, amelyeket nemcsak egyszerűen megtűrnek, hanem jókora védelemben, támogatásban is részesülnek. Ezek a csoportok vad gyűlöletet tanúsítanak a magyarokkal szemben. A Vatra Romaneascának még mindig sok a híve. Ezek gyűlöletkampányt vívnak. Ha a hivatalos Románia nem határolja el magát ezektől, nem sok reményt látok kapcsolataink javulása tekintetében. - Miniszter Úr Ön szerint a román kormány be akarja olvasztani a magyar kisebbséget? - Igen, részben erre törekszik, de feltehető, hogy a magyarok kiutasítása a célja. Persze kétmillió magyarral nem teheti meg ezt, de olyan állapotokat teremtett, amilyenek az ország elhagyására késztethetik őket. Úgy vélem: olyan helyzetet akarnak előidézni, ami sokakat menekülésre fog kényszeríteni, s azok, akik maradnak, megfélemlítve, csendben fognak élni, s előbb-utóbb beolvasztják őket. A románok mindaddig nem érzik magukat biztonságban Erdélyben, amíg ott magyarok is élnek. Sajnos, erre a következtetésre kell jutnunk. - Mi a magyar kormány hivatalos politikája azokkal a magyarokkal szemben, akik Romániából érkeznek Magyarországra? Nyilvánvaló, hogy befogadják őket, de közben nem akarják, hogy még többen jöjjenek. (folyt.) 1990. augusztus 8., szerda
Vissza »

	- A román-magyar kapcsolatok - 2. folyt.
- Magyarország gazdaságilag nem képes sok újonnan ideérkező ember befogadására - de azt sem felejtse el senki, hogy igen kegyetlen dolog, ha valakinek hirtelen el kell hagynia hazáját szülőföldjét, barátait. A magyarországi helyzet sem eszményi. Igen nehéz lakáshoz, álláshoz jutni. Tehát a tömeges menekülés nem megoldás. Az emigráció a végső kiút -, de Magyarország nem a XIX. századi Amerika, ahol volt elég hely a bevándoroltak számára, s ahol mindenkit szívesen fogadtak. - A román külügyi államtitkár javasolta, hogy a hónap végén Bukarestben folytassák a román-magyar tárgyalásokat. Belemegy ebbe magyar kormány? - Készen állunk a tárgyalásokra, de nem akarunk eredménytelenül tárgyalni. A magunk részéről igen sok, több száz javaslatot tettünk az elmúlt hetekben, hónapokban, években. A legutóbb megismételt konkrét javaslataink közül sajnos csak néhányat fogadtak el a románok -, s azokat is csak elméletben. - Milyen javaslatokat tett Magyarország Romániának? - A kolozsvári konzulátus megnyitásán kívül javasoltuk magyar könyvek és kiadványok árusításának engedélyezését Romániában. Olyan üzletek létesítését, ahol könyvektől kezdve hanglemezekig, kulturális cikkek lennének kaphatók - és a telefonösszeköttetés megjavítását. Javasoltuk továbbá újabb vasútvonalak megnyitását is. Jelenleg naponta csak egy vonat közlekedik Magyarország és Kolozsvár között. Egy másik Aradra megy - de ez csak a magyarlakta vidék peremén halad el. És ajánlottuk azt is, hogy nyissanak meg új határátkelőhelyeket, és a románok tegyék lehetővé a magyar televízió adásainak nagyobb területen történő vételét. +++ 1990. augusztus 8., szerda
Vissza »