Rendszerváltás és az MTI

	Felcím: Politikai sérelmek - anyagi kárpótlás érnek az elvesztett évek? nélküli miniszterrel a Kárpótlási Hivatal megalakulásáról
Budapest, 1990. augusztus 8. Szerda (MTI-Press) A közelmúltban kormányzati döntés született a törvénysértések okozta egyéni sérelmek, a politikai okokra visszavezethető következmények orvoslásáról. Az előző kormány működésének utolsó szakaszában megtett tétova kezdőlépéseket felgyorsíthatja a Kárpótlási Hivatal létrehozása. A szeptember 1-jétől működő hivatal céljáról, feladatairól, munkamódszereiről Kiss Gyula tárca nélküli miniszterrel, a politikai rehabilitációt felügyelő kormányzati vezetővel beszélgettünk. - Mindenekelőtt arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy milyen politikai igény hívta létre a Kárpótlási Hivatalt? - Egyáltalán a rehabilitációnak, a kárpótlásnak a politikai indoka: ahhoz, hogy Magyarországon véghez vihető legyen az a politikai rendszerváltás, amit az Antall-kormány fölvállalt, előfeltétel a múlt politikai sérelmeinek orvoslása. Alapvető igazságértékek húzódnak még mindig feszültségként a mélyben kezeletlenül. S ilyen politikai múltra nem lehet ráépíteni egy gyökeres rendszerváltást, ami pedig célunkat képezi. Ahhoz ezt a politikai múltat kezelni kell. Ebben a koncepcióban jelenik meg, ebbe a törekvésbe ágyazódik a politikai rehabilitáció. Ami a jelen esetben nem jelent mást, mint a politikai meggyőződésük miatt sérelmet szenvedettek anyagi kárpótlását. Mégpedig ez a kor jogilag is pontosan behatárolható. Azok sérelmeinek rehabilitálásáról van szó, akiket személyi szabadságukban jogtalanul korlátoztak, s emiatt anyagi hátrányt szenvedtek. Alcím: Rendszerváltás és igazságtétel - Ennek szervezettebb formában történő kezelésére hivatott a Kárpótlási Hivatal? - Igen. A Kárpótlási Hivatalt a kormány hozta létre. Maga a név jogilag nem túl szakszerű, mert nem fedi pontosan azt a tevékenységet, amit felvállalt. (folyt.) 1990. augusztus 8., szerda 15:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kárpótlási Hivatal 2. rész
Tulajdonképpen kártérítési vagy kártalanítási hivatalnak kellene nevezni, mégis a kárpótlás elnevezés mellett döntöttünk. Jelezvén azt, hogy itt nem valamiféle teljes kártalanításról van szó, inkább gesztus értékű, anyagi jellegű rehabilitációról. - Mi a rehabilitációs döntés alapelve? - A személyes szabadságot sértő fogvatartás időtartama alatt kieső jövedelmet hivatott pótolni az egyszeri kárpótlási összeg. De ezen kívül más formában is megjelenik, például társadalmi biztosítási juttatás kiegészítéseként - gondolok itt arra a bizonyos ötszáz forintra, ami az eltöltött idő arányában nő 250, illetve 200 forinttal, meghatározott időhatáron túl. Ebbe az intézményrendszerbe illeszkedik a fogvatartás idejének szolgálati időként történő elismerése is. Ezeknek az intézkedéseknek egy része már az előző kormány nevéhez fűződik, azonban ebben a tevékenységében egyfajta állandó lépéskényszer volt a jellemző. Mindig csak egy részterületet szabályozott. Mi most úgy gondoljuk, hogy politikamentesen, egységes elvek alapján az egész kérdéskört kezelni kell. Alcím: Egyéni kérelem alapján - A Kárpótlási Hivatal milyen módszer szerint végzi a munkát, hivatalból vagy döntően egyéni kérelmek alapján jár el? - Azt a kérdést, hogy milyen sérelmek után kik kaphatnak kárpótlást, a megalkotandó kárpótlási törvényben kell rendezni. Ehhez képest működik a Kárpótlási Hivatal, mint új, országos hatáskörű államigazgatási szerv; szervezetileg a tárca nélküli miniszter, jelen esetben az én felügyeletem alatt. Ötven fős apparátussal működő szervezetről van szó, amelynek élén az elnök áll. A hivatal a Belügyminisztérium épületében van, a minisztérium technikáját használja a munka végzéséhez. Munkáját a sérelmet szenvedettek kérelmei alapján végzi, ezeket a kérelmeket bírálja el a Kárpótlási Hivatal. Tehát konkrét kérelemre indul meg az eljárás és megy végig azon a procedúrán, amelynek eredményeként megállapítható a kárpótlás összege. - Államigazgatási szervről lévén szó, kapnak-e valamiféle betekintést, netán beleszólási jogot a politikai rehabilitáció ügyét felkaroló különböző társadalmi szervek? - Ez valóban lényeges kérdés. A hivatal mellett, szándékaink szerint, föl kívánunk állítani egy társadalmi bizottságot. Ez a társadalmi bizottság a sérelmet szenvedetteket tömörítő szervezetek által delegált tagokból állna. (folyt.) 1990. augusztus 8., szerda 15:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kárpótlási Hivatal 3. rész
Jelenleg konzultálnak, hogy milyen elvek alapján álljon föl ez a bizottság, hogy miként tudnánk bekapcsolni magukat a sérelmet szenvedetteket is. - Ez a párbeszéd, feltételezem, ma sem mentes a szenvedélyektől. Hiszen a kárpótlásra szánható költségvetési keret mindenképpen szűk ahhoz, hogy a sérelmet szenvedők teljes kártalanítást kapjanak. - A rehabilitáció korlátozza, hogy mit bír el jelenleg az államháztartás. Ez nyilván az összegeket is meghatározza, de ami természetesen a kérelmek számától is függ. - A Kárpótlási Hivatal majdani gyakorlatában mennyit ér egy elvesztett év? Habár tudjuk, hogy ezt forintban aligha lehet kifejezni. Igazodik-e a kárpótlás az egyéni kereseti lehetőségekhez vagy pedig egy társadalmi átlagot vesznek alapul? - Igyekszünk objektív módon meghatározni ezt, ellenkező esetben teljesen kezelhetetlenné válna a probléma. Jelen pillanatban komolytalan lenne konkrét összeget mondani. Az azonban biztos: amikor dönteni kell, alapvetően a kiesett jövedelmet igyekszünk kárpótlás címén nyújtani mindazoknak, akik meghatározott időtartamra elestek a jövedelemszerzéstől. Alcím: Bizonyítékok kellenek - Kell-e dokumentálni, hogyan kell bizonyítani a kérelmezőnek az elszenvedett sérelmet? Be kell-e szerezni például az ítéletmásolatot? - A jogsérelmet bizonyítani kell. A bizonyítást a kérelmezőnek csatolnia kell a kérelméhez. Ebben az esetben nem lesz különösebb gondja a hivatalnak. Ellenkező esetben a magyar jogrendben ismert szabad bizonyítási rendszer szabályai szerint járnak el. Tehát az okiraton kívül bármely más módon is bizonyítható a kérelmező sérelme, jogosultsága. Azt hiszem, természetes dolog, hogy a döntéshez, a határozathoz bizonyítékra mindenképpen szükség van. - Kell-e várni a kérelem benyújtásával a hivatal formális megalakulásáig, szeptember 1-ig? S mit tanácsol a miniszter a vidék lakosságának? Kaphatnak-e ügyükben lakóhelyükhöz közel is tanácsot? (folyt.) 1990. augusztus 8., szerda 15:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kárpótlási Hivatal 4. rész
- Ne várjanak Már azért sem mondhatnám ezt, mert jelen pillanatban is több mint 170 ezer kérelmet tartunk nyílván a Belügyminisztérium Igazgatási Osztályának Rehabilitációs Alosztályán. Jelen pillanatban is érkeznek ilyen kérelmek, melyeket már iktatnak, rendszereznek, tehát előkészítenek a későbbi elbírálásra. Ami a vidéki lakosságot illeti, számunkra is fontos, hogy a hivatalról tudjanak az országban. Jelen pillanatban azonban nem áll a szervezettségnek azon a szintjén, hogy vidéken is fogadhatná a kérelmezőket. Csak most történik meg a hivatal vezetőjének a kinevezése, s ezt követően épül ki szervezeti értelemben is a hivatal. Azt azonban indokoltnak tartom, hogy a Kárpótlási Hivatallal összefüggő információkhoz a politikai meggyőződésük miatt sérelmet szenvedett állampolgárok mind a fővárosban, mind vidéken, hozzá jussanak. (MTI-Press) 1990. augusztus 8., szerda 15:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »