Rendszerváltás és az MTI

	Kárpótlási Hivatal
------------------ London, 1990. július 19. (BBC, Késő esti panoráma) - A magyar kormány ma délutáni ülésén határozatot hozott arról, hogy felállítják a Kárpótlási Hivatalt, amely a különböző jogsérelmek által sújtott magyar állampolgárok kárpótlásáról gondoskodik majd -, a kitelepítésektől kezdve egészen a hatvanas években történt eseményekig. Ennek a hivatalnak a felügyeletével dr. Kiss Gyula tárca nélküli minisztert bízták meg, aki a kormány ülése után exkluzív interjút adott a BBC-nek. - Tulajdonképpen miben határozott ma a kormány, milyen lépések várhatók? - A kormány a mai ülésén elfogadta a Kárpótlási Hivatal felállítására irányuló előterjesztést - vagyis magyarul: felállt a Kárpótlási Hivatal. Szabadjon utalnom arra, hogy Kárpótlási Hivatal lesz az elnevezés. Ez azért jelentős, mert nem a kártalanítási és kártérítési elnevezést választottuk - ez - önmagában - jogilag talán nem túl szerencsés, azonban mindenféleképpen egyfajta jelzésértékűnek szántuk magát a hivatal elnevezését is. Utalva ezzel arra, hogy nem valamiféle teljes kártérítésre és kártalanításra törekszünk - hiszen nem tehetjük -, hanem valamiféle kárpótlásra -, ezt kívántuk a hivatal elnevezésével is érvényre juttatni. - Az elmúlt időszakban azoknak a száma, akik különböző kártalanításért kárpótlási igénnyel léptek fel, vagy ilyen kérvényt benyújtottak, már meghaladta a 170 ezret. Egyes becslések szerint ez a szám egy nagyságrenddel is nagyobb lehet. Ön szerint milyen lehetőségek nyílnak a kárpótlásra, milyen lehetőségek, milyen anyagi lehetőségek állnak a kormány rendelkezésére, hogy ezeket az embereket valamilyen módon kárpótolják? (folyt.) 1990. július 19., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Kárpótlási Hivatal - 1. folyt.
- Így igaz. Jelen pillanatban 170 ezer fölött van a nyilvántartott kérelmek száma a Belügyminisztériumnál, és várhatóan ez a szám növekedni fog. Ezt különösen jelzi az a tény, hogy az utóbbi két-három hétben ugrásszerűen megnőtt a beadott kérelmek száma - vagyis ahogy tudatosodik az emberekben az a tény, hogy a kormány foglalkozik a jóvátétel intézményével, egyre nagyobb számban jelennek meg az igények, a kérelmezők. A kárpótlási eljárás tulajdonképpen csak és kizárólag a személyes szabadságukban korlátozott személyeknek okozott jogsértéssel foglalkozna, csak és kizárólag ebben a kategóriában érvényesül tehát. Ebben a kategóriában természetesen többfajta jogsérelem jeleníthető meg: így a kitelepítés, a tényleges szabadságvesztés büntetés, a közbiztonsági bűntett, az internálás és a málenkij-robot -, amelyek mind-mind valamiféle személyes szabadságot korlátozó jogsérelmet jelentettek a sértetteknél. A kormány szándékosan - tekintettel az államháztartás nyújtotta lehetőségekre és keretekre - nem tud túlterjeszkedni ezen a körön, vagyis nem tudunk rehabilitációt, reparációt nyújtani az elkobzásos eljárások során elszenvedett sérelmekre - legyenek ezek akár ingó, akár ingatlan vagyonra irányuló elkobzások - és nem tudunk reparációt nyújtani a nem vagyoni jellegű károkért sem. És természetszerűleg csak és kizárólag arról van szó, hogy a ténylegesen szabadságvesztés büntetés ideje alatt elszenvedett anyagi hátrányokat próbáljuk reparálni. Erre alapvetően háromféle út és csatorna kínálkozik jelen pillanatban: az egyik az lehetne, ami a jelenleg hatályos jogszabályok alapján érvényesül - nevezetesen a nyugdíj kiegészítése. Ebből már megvalósult az első fokozat, miszerint 500 forinttal kiegészül azok nyugdíja, akik egy évet meg nem haladó tényleges szabadságvesztés büntetést szenvedtek, vagy egyéb módon személyes szabadságukat sértették. (folyt.) 1990. július 19., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Kárpótlási Hivatal - 2. folyt.
Jelenleg kidolgozás alatt áll, és várhatóan a közeljövőben végrehajtási szakaszba jut ennek a törvénynek a második fázisa, miszerint az egy év felett, de öt évet meg nem haladó esetben az előbb említett 500 forint további 250 forinttal egészül ki havonta - illetve öt év felett további 200 forinttal egészül ki havonta a nyugdíj. Ez tehát az egyik út, ahol konkrétan megjelenik a reparáció. A másik a szabadságvesztés, illetőleg a személyes szabadságot korlátozó időszaknak a munkaviszonyba történő beszámítása, ami közvetetten jelentene egy juttatást, hiszen annak a szolgálati időbe történő beszámítása a nyugdíj emelkedését vonja maga után. A harmadik forma pedig - amelyet szándékaink szerint meg kívánunk majd valósítani - ez a meghatározott összegben történő kárpótlás. Ennek összegszerűsége, nagyságrendje várhatóan a kiesett munkabér összegéhez fog igazodni. Tehát itt és most utalnom kell arra, hogy ezzel kapcsolatban különösebb illúziókat nem szeretnénk kelteni az emberekben. Azt sem szeretnénk, ha felesleges álmokat gyártanának maguknak ebben a körben, mert itt nem valamiféle nagy összegekről lesz szó, hanem körülbelül azon összegekről, amikre viszont utaltam. +++ 1990. július 19., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »