 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
 |
Elégedetlenek a vállakozói alapítvánnyal (1. rész)
|
1990. augusztus 8., szerda - Eddig csaknem 500 vállalkozó
mintegy 2,1 milliárd forint hitelhez jutott a Magyar
Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány pénzéből. Volt, aki 200 ezer
forint, volt aki 20 millió forintot igényelt. Az átlagos összeg 2-3
millió körül alakult. Az igények természetesen ennél lényegesen
nagyobbak, ám az utóbbi hetekben a pénz folyósítása akadozik és mind
többet hallani az alapítvány belső problémáiról is. A kuratórium
elnöke, Zwack Péter, aki rangot adott az alapítványnak,
Washingtonban nagykövetként képviseli majd hazánkat, ezzel
egyidejüleg megválik elnöki tisztétől. Alkalmas-e az alapítvány a
neki szánt szerep betöltésére, vagyis kellőképpen támogatja-e
anyagilag a vállalkozókat? Erről beszélgetett az MTI munkatársa a
kuratórium társelnökével, Kelemen Gézával, a Controll Elektronikai
és Számítástechnikai Rt. elnökével.
- A kérdés első felére azt kell válaszolnom, hogy igen, a
második felére pedig: nem. Az alapítvány létrehozása az első valóban
megalapozott döntés, amely hozzájárulhat a vállalkozói réteg
jelentős bővüléséhez és ezzel a gazdaság talpraállításához, ahhoz,
hogy jól működő, a piacra gyorsan reagáló gazdaságunk legyen. A
semmiből indultunk, hiányzik a vállalkozói kultúra, sem a
vállalkozók, sem a bankok nincsenek felkészülve az együttműködésre.
Óriási nehézségeket okoz egy-egy hiteligénylés-felvétel
lebonyolítása, hiszen ahhoz konkrét üzleti tervek, számítások
szükségesek, ilyennel pedig a vállalkozók egy része nem rendelkezik.
Ugyannakkor ötlete valóban felkarolandó lehet. Az alapítvány ebben
is segítséget nyújt a hozzáfordulóknak. Ennyiben tehát az alapítvány
betölti szerepét. Ugyanakkor gondot okoz a tőkeszegénység. Jelenleg
százezres nagyságrendben hiányoznak a cégek az országban. Átlagosan
számolva kétmillió forint induló tőkére lenne szükségük ezeknek a
vállalkozóknak, ami 40-50 milliárd forintot jelent. Ehhez képest az
alapítvány 4,2 milliárd forintos forrással rendelkezik, pontosabban,
még ez az összeg sem folyt be. Tehát az igények 5 százalékát tudjuk
kielégíteni, míg 95 százalék támogatás nélkül marad, így szinte
mindenki elégedetlen.
A vállalkozások alapja a jó ötlet és a kezdeményezőkészség
mellett a sok pénz. Tőkehiány miatt azonban sem maguk a vállalkozók,
sem a bankok nem rendelkeznek elegendő forrással. Sajnos a hiányzó
eszközöket az alapítvány sem képes pótolni. (folyt. köv.)
1990. augusztus 7., kedd 20:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|