|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Parlamenten kívüli pártok követelése: nyilvánítsák
törvénytelennek a népszavazást
|
1990. augusztus 7., kedd - Az Alkotmánybírósághoz
eljuttatott beadványban kérik a július 29-i népszavazás eredményének
érvénytelenítését és alkotmányellenességének kimondását - jelentette
be Utasi István, a Haza Párt elnöke azon a sajtótájékoztatón,
amelyet kedden tartott a Parlamenten Kívüli Demokratikus Pártok
Konzultatív Tanácsa Budapesten.
A jelenlévő pártok - a Magyar Néppárt - Nemzeti Parasztpárt, a Nyugdíjasok Pártja, a Haza Párt, a Magyar Realista Párt, Magyar Szabadságpárti Szövetség és a Független Magyar Demokrata Párt - képviselői keményen bírálták a köztársasági elnököt, az Országgyűlést és a kormányt a szerintük agyonhallgatott, törvénysértésekkel tűzdelt népszavazás miatt. Szerintük ugyanis az előkészítés során több ponton is megsértették a jogszabályokat. Például az akkor érvényben volt jogszabály szerint a helyhatósági választásokat megelőző három hónapon belül nem lehet kitűzni a népszavazást. (Azóta e jogszabályt módosították, s az új szabályozásnak már megfelt a népszavazás időpontja.) Félrevezető módon fogalmazták meg a szavazólapokat, rendkívül rövid idő állt a pártok rendelkezésére a felkészüléshez. Göncz Árpád hibájául rótták fel, hogy rendkívül rossz időpontra tűzte ki a népszavazást. Az időpont megválasztása egyébként - szerintük - nem is az ideiglenes köztársasági elnök, hanem a parlament feladata lett volna. Ez azért is lényeges kérdés, mert maga Göncz Árpád is érintett volt az elnökválasztásban, így a számára levonható konzekvencia az lenne, ha lemondana. Utasi István kifejtette azt is, hogy a népszavazás eredményét nem tekintik kudarcnak, mert az 1 millió igen szavazat azt jelzi, hogy a lakosság jelentős része igényelte volna a közvetlen elnökválasztást. Mihaleczky Vilmos a Nyugdíjasok Pártjának elnöke kijelentette, hogy Göncz Árpád személyét el tudja fogadni, csak azt a módszert nem, ahogy őt megválasztották.
A helyhatótsági választásokról szólva elhangzott, hogy a Konzultatív Tanácshoz tartozó pártoknak komoly anyagi nehézségeik vannak, ami meghatározó lehet az őszi választások eredményét illetően is. Lehetőségek hiányában nem tudják felvenni a versenyt a parlamenti pártokkal. (MTI)
1990. augusztus 7., kedd 16:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|