 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
 |
Irak sebezhető gazdasága (2. rész)
|
Az Egyesült Államok, az EK, Japán és sok más ország máris
bojkottálja az iraki kőolajat, amely pedig tavaly csaknem
kizárólagos forrása volt az iraki keményvaluta-bevételeknek;
összegét 15 milliárd dollára becsülték, míg a nem olaj-jellegű
bevételek alig érték el a 300 millió dollárt 1989-ben. Irak a két
kőolaj-vezetéken szállítja kőolajexportjának 90 százalékát, a
közelmúltig összesen napi 2,7 millió hordót.
Egy jordániai közgazdász kétségbe vonta, hogy a nemzetközi
szankciók igazán hatásosak lesznek. Szerinte ha az iraki és a
kuvaiti olaj eltűnik a piacokról, akkor a vilápiaci árak a magasba
szöknek és az ennek nyomán bekövetkező infláció miatt recesszió
következhet be az amerikai gazdaságban. Néhány elemző egyenesen
attól tart, hogy a sarokba szorított iraki elnök bosszút állhat a
világon: a szakértők úgy vélik, ha a bojkott valóban sérti Irakot,
Szaddám Huszein cselekedni fog. "Az iraki hadsereg órákon belül
bárhol beavatkozhat az Öböl térségében" - mondják. Ez még akkor is
igaz, ha Bagdad két fő fegyverszállítója, a Szovjetunió és
Franciaország leállította szállításait. A lépésnek azonban aligha
lehet azonnali hatása Irak katonai cselekvőképességére.
Elemezők szerint a szankciók három fő területen érinthetik
érzékenyen Irakot: az olajtermelés, az ipar és az
élelmiszer-ellátás terén.
A nyugati és a japán hitelek, valamint az export befagyasztása
azzal a következménnyel járhat, hogy Irak kénytelen feladni az
olajiparának fejlesztésére irányuló terveit. A bojkott emellett
aláaknázza Bagdad nagyratörő iparfejlesztési szándékait is, hiszen
a legtöbb nagyszabású iraki beruházásban jelentékeny szerepet
töltenek be a nyugati cégek. Komoly károkat okozhatnak a
gabonaellátás terén jelentkező nehézségek: eddig Bagdad ezeket a
vásárlásait amerikai hitelekből fedezte, s a jövőben feltehetően
nem számíthat két másik fő szállítójára, Kanadára és Ausztráliára
sem.
Kanada máris betiltotta az Irakba irányuló gabonaszállításait,
amelyek értéke tavaly meghaladta a 210 millió dollárt. Ausztrália
280 millió dollár értékben adott el húst Iraknak a múlt évben, de
közölte, hogy most tartja magát a nemzetközi szankciókhoz.
Az iraki elnök az Irán elleni háború idején és közvetlenül
utána gondosan ügyelt arra, hogy népe ne szenvedjen hiányt
élelmiszerből, különösen húsból. Egyelőre nem tudni, vannak-e
Iraknak élelmiszer-készletei, vagy lehetősége máshonnan - például
Latin-Amerikából - beszerezni szükségés mennyiséget. +++
1990. augusztus 7., kedd 14:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|