|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
- Változások a diplomáciai karban - 1. folyt.
|
Hazatérve viszont nem a külügyi pályára kerültek azonnal. Különböző szerkesztőségekben kaptak feladatokat, netán az MSZMP KB agit.prop. osztályán tevékenykedtek vagy fordítva, de útjukat a párt határozta meg, feladataikat a Jászai Mari téri házból kapták.
Várkonyi Péter washingtoni nagykövet 1948-tól párttag, és 1951-től 1958-ig különböző diplomáciai beosztásokban dolgozott, majd vezette a Külügyminisztérium sajtóosztályát, elnöke lett a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, kinevezték a Népszabadság főszerkesztőjének, onnét a külügyminiszteri székbe ült, és felmentése után került Amerikába.
Bányász Rezső a Vas megye című lapnál kezdte a politizálást 1949-ben, majd kiképzése után sajtóattasé lett Stockholmban, vezette a Külügyminisztérium sajtóosztályát, New Yorkban az ENSZ- képviseletünk helyettes vezetőjeként irányította az információkat, aztán Londonban lett nagykövet, és 1984-től a Tájékoztatási Hivatalba került elnöknek. Onnét akkreditálták Ottawába.
Az ismertebb visszahívottak közé tartozik még Lakatos Ernő, a Tájékoztatási Hivatal, az MTI, illetve az "ÁPO-nak" becézett korlátlan hatalmú pártpropaganda-osztály nem éppen halk szavú főnöke, akit Berlinbe ejtőernyőztek a magatartását mind gyakrabban bírált támadások elől.
Hozzájuk képest a berni volt nagykövet, Hajdú János a hatalom perifériáján mozgott, mert noha lelkesen kommentálta a külpolitikai eseményeket a Népszabadságban, tudósíthatott Hanoiból, később Bonnból és a Hét televíziós műsor főszerkesztőjeként országszerte ismert lett, de ezt kevesellte. A Szlovákiában élő Duray Miklósnak 1983-ban jelent meg New York-ban Püski Sándor kiadásában a Kutyaszorítóban című kötete, amelynek bevezetőjét - Kapaszkodás a megmaradásért - Csoóri Sándor írta, és az ebben felvetett, akkor még eretneknek számító gondolatokat bírálni kellett. Erre a célra az Élet és Irodalom hetilapot szemelték ki, de az ítélet végrehajtását, noha erre többeket utasítottak, csak Hajdú János vállalta. Ennek honoráriumaként kapta a berni nagykövet tisztét. Ám utána sem maradt csendben. (folyt.)
1990. június 2., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|