|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Csoóri Moszkvában (1.rész)
|
1990. május 16. szerda (MTI-Panoráma) - 1966-ban jártam itt utoljára. Azóta nem jöhettem, aminek nem elsősorban az itteniek voltak az okai, hanem inkább az otthoniak - nyilatkozta az MTI-nek röviddel Moszkvából történt szerdai elutazása előtt Csoóri Sándor. A költő ezúttal a magyar kultúra jeles képviselőjeként érkezett a szovjet fővárosba, hogy részt vegyen a moszkvai magyar kulturális központ hivatalos megnyitóján.
- Pedig előtte, 1963-tól nagyon jó kapcsolatom volt Grigorij Csuhrajjal, akivel közös filmet is terveztünk. Csuhraj akkor ablakot nyitott számomra egy másik Oroszországra is. Rengeteg olyan dolgot mondott el háborús életéből, amelyet akkoriban még nem volt ildomos nyilvánosan közölni. Már a hatvanas években olyasmiről beszélt, ami érzékeltette, hogy itt egy másik Oroszország, egy másik világ képe is feldereng. Később Elem Klimov volt az, aki hozta a híreket, és megerősítette: igenis van egy komoly együttgondolkodó értelmiség Moszkvában. Ez a szellemi közeg a későbbiek során természetesen dobta ki magából, dobta fel Szaharovot és a többiket.
Csoóri Sándor utalt arra, hogy noha nem mint politikus, hanem mint a magyar kultúra képviselője érkezett a moszkvai megnyitóra, a szovjet fővárosban eszmecseréket folytatott több befolyásos szovjet politikussal is, így Valenytyin Falinnal, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetőjével, Georgij Sahnazarovval, Gorbacsov tanácsadójával, Gavriil Popovval, Moszkva tanácselnökével, Nyikolaj Gubenko kulturális miniszterrel és másokkal.
- Furcsa módon csak részben beszéltünk politikáról, sokkal inkább a kulturáról, az egész emberiséget érintő erkölcsi és szellemi kérdésekről cseréltünk eszmét. Olyanokról, amelyek minden értelmiségiben felvillannak: mi lesz a következő évtizedek értelmiségi feladata? Hogyan építhetők fel a politika által lezüllesztett emberi és nemzetek közötti kapcsolatok? Csak egy birodalmi gondolatot kell-e lebontani vagy föl kell-e valami mást építeni. Emlékszem, odahaza néhány évvel ezelőtt egy tételt állítottam föl magamnak: ha a Szovjetunió demokratizál, abba fog belebukni, ha nem demokratizál, akkor abba. Ezek a hamletinél is nehezebb kérdések. Annak örülök, hogy ezek a vezető politikusok, Popovtól Falinig, tisztában vannak ezzel. (folyt.)
1990. május 16., szerda 18:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|