|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (1. rész)
|
1990. március 19., hétfő - Magyar-román párbeszéd -
Értelmiségiek a történelmi kompromisszumért címmel kétnapos
eszmecsere kezdődött hétfőn Budapesten magyarországi, erdélyi
magyar, illetve román vezető értelmiségiek részvételével. A
történelmi jelentőségű találkozón a többi között részt vesz Ioan
Alexandru költő, a Nemzeti Keresztény Parasztpárt alelnöke, Mircea
Dinescu költő, az Írószövetség elnöke, Dan Petrescu író, Smaranda
Enache, a Maros megyei nemzetmentő front tanácsának osztályvezetője,
Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Cs.
Gyimesi Éva, a Kolozsvári Egyetem irodalomtörténész tanára, Kányádi
Sándor költő, Pálfalvi Attila ipari miniszterhelyettes, Demény Lajos
oktatási miniszterhelyettes, továbbá Tabajdi Csaba, a
Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium Titkársága
vezetője, Csoóri Sándor költő, Cseres Tibor író, Raffay Ernő
történész, országgyűlési képviselő, Konrád György író, Tamás Gáspár
Miklós filozófus, országgyűlési képviselő.
A rendezvény szervezője, Josef von Ferenczy - a müncheni székhelyű Ferenczy sajtóügynökség vezetője - nyitóbeszédében reményét fejezte ki, hogy a magyar-román értelmiségi párbeszéd egy korszak lezárását, ugyanakkor egy új fejezet kezdetét jelzi. A kelet-európai változásokkal történelmi lehetőség nyílott arra, hogy a problémákról építő jellegű, közvetlen párbeszédet folytathassanak. Azon ritka pillanatok egyikét éli át Kelet-Európa, amikor a népek öröklött görcseit és előítéleteit nem hangos acsarkodással, méltatlan szövetkezéssel, hanem a gondok nyílt megvitatásával oldhatják fel. Az új Európa - amelyhez minden nemzet tartozni kíván - csak a tolerancia és a párbeszéd Európája lehet. E párbeszéd hagyományait a kormányok Helsinki szellemében megtett lépései teremtették meg. Emellett azonban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az értelmiségiek dialógusai. Ezzel kapcsolatban Josef von Ferenczy a mostani tanácskozás egyik fő céljaként jelölte meg annak megalapozását, hogy a román-magyar kapcsolatot mindenkor a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak maradéktalan elismerésére épülő európai normák határozzák meg. Josef von Ferenczy javasolta, hogy a mostani találkozó sikere esetén hozzák létre a magyar-román párbeszéd intézményes keretét, ami lehetővé tenné, hogy a megkezdett tanácskozás szellemében folytatódjék a kapcsolatépítés. A párbeszéd fenntartására létrehozandó szervezet fővédnökévé szeretné megnyerni Horn Gyulát, aki az NDK-menekültek sorsának rendezésével nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki. (folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 17:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|