|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula felszólalása a magyar-román értelmiségi csúcson
|
1990. március 19., hétfő - Magyar-román párbeszéd címmel hétfő reggel Budapesten megkezdődött tanácskozáson az első felszólaló Horn Gyula külügyminiszter, a rendezvény védnöke volt. A találkozó jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a rendezvény elősegíti a magyar és a román értelmiség európai színvonalú, civilizált párbeszédét. A két nép közötti párbeszéd megteremtése nem öncél: a jelenlegi európai helyzet lehetővé teszi, hogy a két ország új alapokra helyezze kapcsolatrendszerét. Ez egyben nagy felelősséget is ró a két ország kulturális, szellemi életének képviselőire, hiszen megnyílt előttük a lehetőség, hogy a maguk eszközeivel hozzájáruljanak egy új, demokratikus Európa felépítéséhez. Ezzel a történelmi lehetőséggel mindkét országnak élnie kell. Horn Gyula véleménye szerint a megbékélés, az együttműködés alapjainak megteremtéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy a két ország szembenézzen a múlttal, s levonja annak tanulságait. A múlt ismerete alapján el kell takarítani az útból a ferdítéseket, hamisságokat, illetve a politikában évtizedeken át jelenlévő önzést. Szükség van arra is, hogy szakítsanak a hatalmi önzéssel, amely különösen a Ceausescu-rendszer alatt egészen a hatalmi tébolyig vezetett.
Magyarország az elmúlt év karácsonyán nagy örömmel fogadta a romániai forradalom hírét, s elsőként ismerte el az új vezetést. Ez is azt bizonyította, hogy a magyar népben nincs gyűlölség a román néppel szemben. A gyűlölködést az anakronisztikus politikai hatalom mesterségesen táplálta. A régi hatalom megdöntésével azonban most új alapokra lehet helyezni a magyar-román viszonyt. Magyarország egy demokratikus, stabil, az európai hagyományokra és értékekre épülő Románia létrejöttében érdekelt. A magyar és a többi kisebbség jogai csak egy ilyen demokratikus államban biztosíthatóak.
A magyar külügyminiszter ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy sok tekintetben nem igazolódtak hazánknak a romániai forradalommal kapcsolatos várakozásai. Igen lassú az előrehaladás a magyar-román viszony rendezésében. Tapasztalható az is, hogy a bukott diktatúra egyes személyiségei tovább működnek, s átmentik a magyarellenes politika némely elemét. Hangoztatta: közös érdek, hogy ne legyen szakadék a kinyilvánított politikai szándékok és a tettek között.
A nyitó felszólalás után megkezdődött a vita, amelyet a társelnökké megválasztott Csoóri Sándor író vezetett. A résztvevők megválasztották a szerkesztő bizottságot is: ez a tanácskozás tapasztalatai alapján várhatóan egy közös nyilatkozatot szövegez meg. (MTI)
1990. március 19., hétfő 11:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|