|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ Valláspolitikai Bizottságának nyilatkozata (OS)
|
1989. november 23., csütörtök - Változik-e a Néphadsereg? Miközben Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter arról próbálja meggyőzni a képviselőket, hogy a Kiskirályok mundérban című könyv szerzője nem szól kellő súllyal azokról a mélyreható változásokról, amelyek a Néphadseregben az utóbbi időben végbementek, a Honvédelmi Minisztérium lapja, a Pont, ízelítőt ad abból, hogy milyen változásokra is gondolhat a miniszter. A lap szerkesztőit és újságíróját nem zavarja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 60. paragrafusa mindenki számára alapvető joggá nyilvánítja a vallásszabadságot. Negatív csengésű címmel, negatív tartalmú cikket közöl 1989. november 10-i számában három törvényesen elismert vallásfelekezet ellen. A közösség megsértésének törvényes tilalma őket nem köti? Magyarországon jelenleg 27 törvényesen elismert vallásfelekezet működik, és a kormány 4 újabb közösség bejegyzését tervezi. A Pont cikkében a mintegy harmincból három vallási közösség kerül érthetetlen szempontok alapján egy kalapba. E közösségek a múltban vagy a közelmúltban valamiféle konfliktusba kerültek a hadsereggel. Köztudott, hogy a nazarénusok nem fognak fegyvert, a Jehova tanúi a katonai szolgálatot sem vállalják, a Hit Gyülekezete pedig amiatt, hogy tagjait diszkriminációk érték a hadseregben, nyílt levélben tiltakozott Kárpáti Ferencnél. E közösségek kipellengérezése - úgy tűnik - nem egyéb kicsinyes bosszúnál. Ízléstelen dolognak tartjuk, hogy eme - egymástól igen eltérő hitgyakorlatú - felekezetek közti közös nevezőt amerikai rémtörténetekre célozva próbálják megkonstruálni. A teológiailag abszolút dilettáns cikkíró vélekedései legalább 15 000 magyar állampolgárt sértettek meg, ennyire tehető e felekezetek létszáma. Köztudott, hogy ők békesség- és munkaszerető emberek, egyben adófizető polgárok Munkájukkal hozzájárulnak a HM eltartásához. A cikk sötét korszakot idéz fel, azt a kort, melyben a társadalmi problémákért a kisebbségeket tették felelőssé, először rágalmazták, majd irtották őket. A HM-nek is tudomásul kell vennie, hogy Magyarország etnikailag és vallásilag is heterogén állam, és tiszteletben kell tartania a kisebbségek szokásait, életmódját, mert nekik is joguk van úgy élni, ahogy akarnak. E joguk korlátját csak demokratikus úton megalkotott törvények jelenthetik. A szabaddemokraták bíznak benne, hogy az egyházak és a hadsereg egymás mellett éléséből véglegesen kiküszöbölődik a ,,beavatkozás,, gyakorlata. Mos a Pont szerkesztőségén lenne a sor, hogy a megsértett vallási kisebbségektől bocsánatot kérjen (OS)
1989. november 23., csütörtök 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|