|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
főcím: Milyen üzlet a könyv? cím: Beszélgetés a Kossuth Kiadó terveiről
|
Budapest, 1989. április 12. szerda (MTI-Press) Az aluljárók, az előcsarnokok védett környezetéből a szabad ég alá költöztek az alkalmi könyvárusok. A tavasz jele ez, vagy amit szívesen hinnénk: a gondolat, az írott szó konjunktúrájáé? A nehezedő élet, a sokszorosan megfontolt kiadások mindennapos valóságára, úgy tűnik, fittyet hánynak a könyvesek - kiadók és eladók - mert tudják, hogy a könyv manapság már nemcsak a "tudás forrása", hanem üzlet is? Csakugyan üzlet? - Ezt kérdeztük a korábban elsősorban politikai kiadványairól ismert Kossuth Kiadó helyettes igazgatójától, Csibra Istvántól. - A könyv nem csak üzlet, legalábbis számunkra. Mi továbbra is politikai kiadói alapfeladatainknak szeretnénk eleget tenni. Ez pedig bizony költséges dolog. Legfeljebb annyi a változás, hogy mivel a dotáció csökken, mi is megjelentethetünk "piacos" könyveket, hogy önfinanszírozással hozzájáruljunk működésünk feltételeinek megteremtéséhez. S további változás, hogy a nyilvánosság új, korszerűbb értelmezésének megfelelően olyasmit is kiadunk, amiről korábban nem lehetett szó. - A zárt, korlátozott számban, bizalmasként kiadott irodalomról van szó? - Arról is. Úgy döntöttünk, hogy többet előveszünk azok közül a publikációk közül, amelyek a nagyközönség számára nem voltak hozzáférhetőek, s amelyek iránt ma is él az érdeklődés. - Pontosan mely könyveket érint ez a döntés? - Pillanatnyilag vagy egy tucat kiadványt készítünk elő. Ez egyébként azt is jelenti, hogy a korábbi, gyakran hevenyészett fordításokat át kell fésülni, s meg kell szerezni a kiadási jogot. A késés tehát technikai jellegű. Gyorsítani kívánjuk a munkát, ám semmiképpen sem felületessé tenni. Nyilvánosságra szánt kiadvány esetében megnő a kiadás felelőssége is. Megjelentetjük például Herbert Marcuse Az egydimenziós ember című könyvét, amely az 1968-as nyugat-európai diákmegmozdulások ideológiai támasza volt. Szerkesztés alatt van Teller Ede Hirosíma hagyatéka, Karl Mannheim Ideológia és utópia, továbbá Eduard Bernstein A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai című kötete. Megszereztük a kiadói jogot a szovjet múltat, a sztálinizmus rémtetteit tárgyaló olyan könyvekre, mint Trockij önéletrajza és naplója, mely sajátos korrajz is egyben. (folyt.)
1989. április 12., szerda 10:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|