|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Enyhült az aszály a Mecsek vidékén
|
1989. március 25., szombat - Az elmúlt napok, hetek esőzései nyomán enyhült az aszály szorítása a Mecsek vidékén. A csapadék hatására életre keltek az őszi vetések és kedvezőbbé váltak a tavaszi munkak feltételei. Utoljára októberben áztatták meg ilyen kiadós esők a baranyai határt. A gyökérzónáig, azaz 25-30 centiméter mélységig átnedvesedett a talaj, attól lejjebb azonban - sajnos - még mindig puskapor szárazságú a föld.
Legdélibb országrészünkben kritikus helyzetet teremtett a hosszan tartó téli aszály. A talaj vízkészlete erősen megcsappant, a kutakban leapadt a víz, a patakok csaknem kiszáradtak. Jellemző, hogy az ősszel elvetett búza több mint egyharmada ki sem kelt, kétharmadánál pedig elmaradt a növényzet bokrosodása. A helyzet azért vált igazán kritikussá, mert 1989 első ötven napjában 5-6 milliméter eső hullott csupán. Most szeszélyes eloszlásban 60-80 milliméter csapadékot kapott Baranya. Az ötvenéves átlagtól ugyan ez is elmarad, de legalább elhárult a növénytermelést fenyegető katasztrófa. Az őszi vetések állapota szemlátomást megjavult. A napokban történt határszemle során a búza 51 százalékát már jónak és 35 százalékát közepesnek minősítették a szakemberek, s csupán 14 százalékának állapotát találták még mindig gyengének. Az esőzések elálltával nagy erővel indult meg a tavaszi vetés. Már földben van a borsó, a zab és az árpa zöme, s hozzáfogtak a cukorrépa vetéséhez is. Az idei tavaszon összesen 130 ezer hektárt vetnek el a baranyai gazdaságok. A talajművelő gépek - a csapadéknak köszönhetően - kitűnő minőségű magágyat tudnak készíteni. S a termőrétegben levő nedvesség hatására gyors csírázásnak, kelésnek indult az elvetett mag. Mindazonáltal a baranyai mezőgazdászok felkészültek az aszály újabb ,,fordulójára,,. A Mecsek vidékén ugyanis már a nyolcvanas évek eleje óta tart a szokatlanul száraz periódus. Ez idő alatt egy teljes év csapadékmennyisége ,,veszett el,, a mezőgazdaság számára, és a tendencia tartósnak ígérkezik. A megye földrajzi és vízrajzi adottságai nem teszik lehetővé az öntözést, ezért különféle agrotechnikai és agrokémiai módszerekkel igyekeznek mérsékelni az aszály káros hatásait. (MTI)
1989. március 24., péntek 22:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|