|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Többpártrendszer
|
(Jerzy Rohan) London, 1989. január 10. (BBC, Panoráma) - Miközben a magyar hatóságok kijelentették hogy nem zárják ki a többpártrendszer lehetőségét a jövőben, Csehszlovákiában - elméletben - már létezik a többpártrendszer, egyelőre azonban semmi jele nem látható annak, hogy a csehszlovák kormánynak valójában ínyére volna a magyar mintára szabott politikai pluralizmus, amint azt most kommentátorunk írja: - A legtöbb kelet-európai országban a fordulat éveként üdvözlik az új esztendőt. Gyakorlatilag mindannyian elindultak a reform útján, a gazdaság liberalizálására és valamiféle piacorientált szocializmus megteremtésére törekednek. Véget szeretnének vetni a gazdasági stagnálás, sőt gyengülés időszakának, amelytől hosszú évekig szenvedtek. A legtöbb országban a gazdasági reformokkal kapcsolatos új törvények láthatóan párosulnak az irányító kommunisták nagyobb hajlandóságával arra, hogy valamilyen formában párbeszédet folytassanak a párton kívüliekkel. Ez történt Lengyelországban, a Szovjetunió egyes területein és Jugoszláviában. S miközben a magyar Országgyűlés kétnapos ülésén az. új politikai pártok megalakítását lehetővé téve egyesülési és gyülekezési jogról folyt a vita, a szomszédos Csehszlovákiában is belekezdtek a reformokba, és a többi kommunista országéhoz egészen hasonló gazdasági törvényeket hoztak. Prágában sem bánnák, ha az évtizedek óta tartó stagnálás után újjáéledne a gazdaság. Csehszlovákiában azonban viszonylag nagyobb a jólét mint a keleti tömbben másutt, és a vezetőség így talán nem érzi úgy, hogy feltétlenül szükséges politikai engedményeket tennie, ahogyan az Lengyelországban, vagy Magyarországon történt. A prágai vezetőséget az is aggasztja, hogy a politikai reformok véget vethetnek uralmának, és az 1968-as megszállás után Moszkvától kapott hatalmi helyzete megszűnik. Az ellenzékiekkel folytatott dialógus gondolatát továbbra is elvetik azon az alapon, hogy ezek az emberek nem képviselik a többség nézeteit. Legutóbb a párt főideológusa: Jan Fojtík hangsúlyozta ismét, hogy az ország további fejlődésében a kommunistáké a vezető szerep. A dialógus folyamatos visszautasítása azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy semmi sem változik. Ha a vezetőség nem is tárgyal az ellenzékiekkel, nézeteiben semmiképpen sem egységes. Es most már jó ideje érdekfeszítő vita folyik a közgazdászok és a politikusok között. Az a különös helyzet állott elő azonban, hogy a közgazdászok támogatják a politikai reformokat, a politikusok pedig láthatóan tartanak a politikai reform gondolatától. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|