|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Csütörtöki ülésnap (5. rész)
|
A plénum ezután a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg. Zsíros Géza (FKgP) immár ötödszörre átdolgozott módosító indítványát terjesztette elő: ,,a szövetkezet - eltérő törvényi rendelkezésig - termőföldet nem idegeníthet el, gazdasági társaság részére vagyoni hozzájárulásként nem adhat át és a mezőgazdasági szövetkezet tagjai között vagyonrészt nem oszthat fel,,. Indoklásában hangsúlyozta, hogy javaslatának célja a megváltott földek visszajuttatása volt tulajdonosaiknak, illetve törvényes örököseiknek. Fontosnak nevezte, hogy a tsz-tagok között a vagyonrészt ne osszák fel, de legalábbis függesszék fel egy meghatározott időre.
A vitában felszólalt kormánypárti képviselők számos példát hoztak a földeladási manipulációkra, a termőföldek zártkertté, üdülőtelekké átminősítésére, ennek megakadályozására a moratórium életbe léptetését szorgalmazták. Véleményük szerint az Országgyűlés további törvénytelenségeknek állja útját, ha elfogadja a tilalomról szóló javaslatot. Amennyiben azonban tétovázik, jogtechnikai problémákba bonyolódik, akkor már nem lesz miről döntenie. A mezőgazdaság átalakításának végső célját abban jelölték meg, hogy túlsúlyba kerüljön a magángazdálkodás. Ennek megvalósulását gátolja a jelenlegi állapot, a földeladások szándéka. Torgyán József (FKgP) egyenesen úgy fogalmazott, hogy a termőföld kiárusítása a nemzeti jólét végét jelentené. Amennyiben a tervezett törvényt nem mondja ki a Parlament, nem lesz alkalom arra, hogy a földtörvényt megalkossák. Szabó Lajos (FKgP) kijelentette: a földeladás rendkívüli módon irritálja a vidéki lakosságot, s ennek kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy az ,,ellenforradalom,, támadásba indult. A parasztság nem érti, miért nem hoz az Országgyűlés a forradalom, a forradalmi változások védelme érdekében törvényeket.
Az ellenzék soraiból felszólaló képviselők közül Wachsler Tamás (Fidesz) annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak nincs koncepciója a tulajdonreformra. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Zsíros Géza ötödszörre is módosítani kényszerült javaslatát. Lakos László (MSZP) úgy érvelt: a földtulajdon jogának átadásához a tsz-közgyűlés kétharmadának többségi szavazata szükséges, s ez szerinte kellő mértékű arány ahhoz, hogy gyakorolják tulajdonjogukat azok, akik megművelik a földet, illetve használatából élnek. A tulajdonátalakulás befagyasztása súlyos veszélyekkel járna - mondta. (folyt.köv.)
1990. május 31., csütörtök 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|