|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Alakulóban a Budapesti Értéktőzsde
|
Budapest, 1990. április 24., kedd - A Budapesti Értéktőzsde jogelődjének számító Értékpapír Kereskedelmi Megállapodást 1987 decemberében írta alá 22 bank és pénzintézet. Ma a tagok száma 28.
1988 januárjától indították meg a tőzsdenapokat, amelyeket ma már hetente háromszor tartanak a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi Központban. A kereskedés több száz kötvénnyel és egy tucat részvénnyel történik.
A tőzsdei forgalom értéke és az üzletkötések száma ma még alacsony, bár a forgalom a múlt év őszétől megtöbbszöröződött. Az Értékpapír- és Tőzsde Törvényt 1990 januárjában fogadta el a parlament, és az márciusban lépett hatályba. Ez a törvény rendelkezik a magyarországi tőzsdealapítás keretfeltételeiről. Eszerint minimálisan 15 értékpapír-kereskedő cég 150 millió forint alapítói vagyon biztosításával megalapíthatja az Értéktőzsdét, amihez a Minisztertanács jóváhagyása szükséges.
A szakértők szerint a Magyarországon jelenleg kibontakozó gazdasági folyamatok, a parlamenti választások után várhatóan bekövetkező politikai stabilizáció, a privatizáció beindulása, a külföldi működő tőke szélesebb körű bevonása, továbbá az elmúlt években kibontakozó tőkepiaci folyamatok kellő alapul szolgálhatnak a Budapesti Értéktőzsde megalakulásához.
A Budapesti Értéktőzsde alapításában érdekelt bankok és kereskedőcégek úgy vélik, hogy a 42 évi szünet után megalakuló értéktőzsde elősegíti majd a privatizáció tényleges végrehajtását, a hatékony tőkeáramlást, a magyar értékpapírpiac bővülését és egységesülését, a nemzetközi tőkepiacokhoz való kapcsolódást, a befektetői bizalom kialakulását, ill. helyreállítását, a nyilvános és ellenőrzött piaci mechanizmusok létrejöttét.
A Budapesti Értéktőzsde 1990. június 21-iki hivatalos megalakulása elsősorban jogi jelentőségű lépés a magyar értéktőzsde létrejöttének többéves folyamatában. Ez alkalommal kerül sor a tőzsdei alapszabály, valamint a tőzsdére vonatkozó különböző rendszerek elfogadására. A tőzsde végleges nagyterme a Budapest bank Vörösmarty téri épületének földszinti, jelenleg üresen álló márványtermében lesz, amelyet a magyar állam ad át a tőzsde használatába. E helyiség tőzsdeteremmé való átalakítása megkezdődött, átadásáig azonban továbbra is a Nemzetközi Kereskeddelmi Központ I. emeletén lévő teremben folyik a tőzsdei kereskedés. (MTI-Tőzsdei Hírszolgálat)
(folyt. köv.)
1990. április 24., kedd 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|