|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott a parlamenti pártok képviselőinek konzultációja (3.
rész)
|
A továbbiakban újabb témák kerültek napirendre. Tölgyessy Péter azt javasolta: már az alakuló ülésen állítsák fel az állandó bizottságokat, hogy ezek mihamarabb megkezdhessék az érdemi munkát. Elhangzott, hogy mind az MDF-nek, mind az SZDSZ-nek kidolgozott terve van a bizottságok nevére, létszámára, összetételére vonatkozóan. Az egyik elképzelés szerint hat állandó bizottságot kellene felállítani, egy másik javaslat tíz bizottságot tartana megfelelőnek. Mindkét javaslat mellett szólnak érvek: ha több a bizottság, akkor a pártoknak is több lehetőségük van, hogy elnököt állítsanak, kevesebb bizottság esetében pedig nagyobb az esély arra, hogy hatékonyabb legyen a munka. Végül is a pártok képviselői abban állapodtak meg, hogy a kidolgozott javaslatok megismerését követően, a 26-ai szakértői tanácskozáson hoznak érdemi döntést ebben a kérdésben.
Fodor István bejelentette, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében hat helyet biztosítottak a magyar képviselők számára, s el kellene dönteni, hogy milyen elvek alapján delegálják a pártok képviselőiket. Megjegyezte, hogy a szervezet ügyrendje szerint a négyéves ciklusokban valamennyi parlamenti pártnak képviseltetnie kell magát. Volt olyan javaslat, hogy paritásos alapon mind a hat párt küldjön egy-egy képviselőt. Antall József az MDF véleményét tolmácsolva kifejtette, hogy a pártoknak súlyuknak megfelelően kellene delegálniuk, s a kisebb pártok a négyéves ciklus alatt kétévenként váltogatnák egymást. Döntés ebben a kérdésben sem született, így erre a témára is az április 26-ai értekezleten térnek vissza.
Szűrös Mátyás arról adott tájékoztatást, hogy külföldről - Varga Béla kíséretében - hat volt nemzetgyűlési képviselő is részt vesz az Országgyűlés alakuló ülésén. Annak idején egyébként valamennyien a Parlament kereszténydemokrata szárnyához tartoztak. Az ideiglenes ülésrend szerint a hat egykori politikus a miniszterhelyetteseknek fenntartott páholyban foglalhat helyet. Orbán Viktor úgy vélte: gátat kellene vetni az ilyesfajta politikai udvariasságnak, semmi sem indokolja, hogy a hat kereszténydemokrata politikust díszvendégként fogadják. Meglehetősen élénk vita bontakozott ki e témában. Torgyán József annak a véleményének adott hangot, hogy az utolsó legitim Nemzetgyűlés tagjait igenis megilleti ez a megkülönböztetés. Ám felvetődött az is, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek jónéhány olyan képviselője is volt, akiket - politikai elveik miatt - senki sem látna szívesen a Parlamentben. (folyt.köv.)
1990. április 19., csütörtök 18:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|