|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Vizinczey: ,,magyar nyomorúság a forradalom gyökerénél,,
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. december 24. vasárnap (MTI-tud) - A The Sunday Telegraph átfogó romániai helyzetképébe illesztve ,,Magyar nyomorúság a forradalom gyökerénél,, címmel közölte vasárnap Vizinczey István írását.
A külföldön élő magyar író bevezetőben emlékeztet arra, hogy Romániában a forradalom egy fiatal magyar lelkésznek azzal a hősies eltökéltségével kezdődött, hogy magyar nyelvtant akart tanítani vasárnapi iskoláján, és hogy Temesvár, ahol a romániai felkelés megkezdődött, ősi magyar város, amelynek csaknem vallásos jelentősége van a magyarok szemében. ,,Vajon fognak-e emlékezni a magyarok szerepére a romániai forradalomban? Visszakapják-e egyetemeiket, újságjaikat és iskoláikat? Megengedik-e nekik, hogy őseik nyelvét beszéljék, akik ezen a földön éltek ezer éven át? A felkelők kezében lévő bukaresti rádió ,testvéreinkként, szólt a magyarokról. Tartós marad-e a testvéri érzés? Egy demokratikus Románia próbája az a szabadság lesz, amelyben magyar kisebbség részesül,, - írja Vizinczey, majd így folytatja: ,,A Németh Miklós vezette magyar kormány elismerést érdemel azért, hogy előmozdította a demokratikus forradalom ügyét Kelet-Németországban, Csehszlovákiában és most Romániában is. A magyar reformerek minden tőlük telhetőt megtettek, hogy támogassák a fennmaradásukért küzdő magyarságot Romániában. Az erdélyiek most az egyszer úgy érezhették, hogy egy nemzethez tartoznak, s ez nagy szerepet játszott abban, ami Temesvárott, Aradon és Kolozsvárott történt. A romániai forradalom igazolta és megerősítette a demokratikus reformereket abban a térségben, amelyet szovjet tömbnek szoktak nevezni.,, ,,Úgy gondolom, hogy abbahagyhatjuk az aggódást amiatt, hogy Gorbacsov egy államcsíny áldozatává válhat. A sztálinisták kínai megoldás mellett érveltek. Úgy gondolták, hogy a Tőkés Lászlóhoz hasonló emberek bebörtönzésével, a tüntetők agyonlövésével megmenthetik a diktatúrát. Románia népei minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy az agyonlövés nem működik, legalábbis Mongóliától Nyugatra. A demokrácia elleni utolsó lövéseket a világnak ebben a részében éppen most adják le a Securitate sarokbaszorult ügynökei,, - írja befejezésül Vizinczey István. +++
1989. december 24., vasárnap 16:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|