|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Thatcher az EK és a kelet-európai országok ,,társulásáról,,
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. december 12. kedd (MTI-tud.) - Margaret Thatcher közölte, hogy kormánya az Európai Közösségek brüsszeli bizottsága elé terjesztette különböző társulási formákra vonatkozó elgondolásait az EK és egyes kelet-európai országok kapcsolatainak szorosabbra fűzésére. A Financial Times keddi számában ismertetett nyilatkozatában a brit kormányfő azt mondta, hogy az EK eddig csak Törökországgal kötött olyan társulási egyezményt, amely a későbbi teljes jogú tagsága célját is előirányozza.
Megemlítette, hogy Magyarország és Lengyelország már kereskedelmi megállapodást kötött az EK-val, majd ebben az összefüggésben utalt arra, hogy a brit kormány írásos előterjesztésében különböző típusú társulási egyezmények megfontolását javasolta az Európai Közösségek Bizottságának. Közölte: a brüsszeli bizottság első reagálása az volt, hogy a közösségeknek túlságosan korai volna még érdemi véleményt nyilvánítani a brit előterjesztésről. Margaret Thatcher - közvetve - elutasítóan válaszolt arra a kérdésre, vajon elképzelhetőnek tartja-e, hogy Kelet-Németország akár saját jogán, akár ,,az NSZK részévé válva,, csatlakozzék az Európai Közösségekhez. Azt fejtegette, hogy az NDK esetében is ,,szélesebb európai keretben,, kell megfontolni a különböző társulási lehetőségeket. Nyilatkozatában a brit kormányfő nem részletezte az EK és egyes kelet-európai országok jövőbeli kapcsolataira vonatkozó elgondolásait, de a múlt hónapban egy alsóházi interpellációra válaszolva példaként Magyarországot említette, amellyel megfontolhatónak vélte egy ,,török-mintájú,, EK-társulási egyezmény megkötését. A brit üzleti körök lapja legfontosabbként azt emelte ki a nyilatkozatból, hogy Thatcher asszony ,,nyitottnak,, mondotta magát az Európai Valutaárfolyam Mechanizmushoz való csatlakozás megfontolására, esetleg még az 1992-ben esedékes brit általános választások előtt. A Financial Times ,,Esze Európában - szíve az Egyesült Államokban,, címmel közölte Margaret Thatcher nyilatkozatát, azzal a megjegyzéssel: ,,Úgy tűnik, hogy a miniszterelnököt az esze vezérli az Európai Közösségek kereskedelmi jelentőségének elismerése felé, ámde szíve az Egyesült Államok politikai-társadalmi arculata felé hajlik...,,
1989. december 12., kedd 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|