|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Sztrájk Mosonmagyaróvárott
|
1989. november 28., kedd - Kedden délelőtt 9 és 11 óra között figyelmeztető sztrájkot tartottak a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. A munkabeszüntetésben 977-en vettek részt. A sztrájk önkéntes volt, s valamennyi résztvevő aláírásával is hitelesítette szándékát. Egyben azt is kinyilvánították, hogy erre az időre a munkabérről lemondanak. Akinek ez a pénz mégis hiányzik, annak a már rendelkezésre álló sztrájkalapból megtérítik a két óra bérét.
A sztrájkot a már szeptember vége óta működő munkástanács szervezte. A Rába mosonmagyaróvári gyárának kollektívája - döntő többségben - úgy határozott, hogy 1990. január 1-jétől le kívánnak válni a Rábától. Az önállóság gondolatát a Rába gyár vezetése is magáévá tette. Időközben megkezdődtek az elválással kapcsolatos tárgyalások. Ezek azonban eddig nem vezettek eredményre. A vita a vagyon- és a profilmegosztás körül támadt. Az egyesüléskor a mosonmagyaróváriak 700 milliós vagyont vittek magukkal. A Rába gyár vezetése mindössze 770 millió forintot kínált az önállósuló gyárnak, amit a magyaróváriak kevésnek tartanak, s a profilt illetően sem jött létre megegyezés. Az esemény alkalmából a több mint 130 éves gyár falára magyar és német nyelven a következő feliratot helyezték ki: alapította: Kühne, tönkretette: Horváth Ede. Délutánra az ellenzéki szervezetek Győrött és Mosonmagyaróvárott szolidaritási gyűléseket hirdettek meg a gyáriak támogatására. (MTI)
1989. november 28., kedd 13:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|