|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
Ami a Független Jogász Fórumot illeti, már tavaly november 27-én a választójoggal kapcsolatban megtartott tanácskozásunkon és azt követően több ízben érveltünk a mielőbbi választások szükségessége mellett. Sajnálatos, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése nem tudott felülemelkedni kisszerű hatalmi szempontokon, és ragaszkodott ahhoz, hogy még a szabad parlamenti választások előtt elnököt válasszon az ország. Sőt, a valamikori politikai érdek érvényesítésére törekedve, többszörösen megszegte az általa hozott törvényt. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 10. szakasz (1) bek. értelmében az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább 100 000 állampolgár kezdeményezi. (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: ,,A népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat tartalmazza: a/ a kezdeményezésben megfogalmazott - népszavazásra bocsátott kérdést (kérdéseket), valamint b/ a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.,, Az Országgyűlésnek az az eljárása, hogy megváltoztatta a több mint 100 000 aláírással előterjesztett állampolgári kezdeményezésben megfogalmazott kérdéseket, sérti a törvény 10. szakasz (2) bek. a/ pontjában foglalt kötelezettséget. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az esetben nem az állampolgári kezdeményezést elindító politikai szervezetek által megfogalmazott kérdésekről van szó, hanem a több mint 100 000 aláírással hitelesített kérdésekről, amelyeket a törvény egyértelmű rendelkezése értelmében megváltoztatni az Országgyűlés sem jogusult. Azzal, hogy a 10. szakasz (2) bekezdése meghatározza, hogy mit tartalmazhat az országgyűlési határozat, kizárja, hogy mást is tartalmazzon. Ezért nem jogosult az Országgyűlés az egyértelműen megválaszolható kérdésekhez a választási íven magyarázatokat fűzni. A mindezeknek ellenére a kérdésekhez fűzött magyarázatok, különösen a pártvagyon kérdésében, de ugyanígy a köztársaságielnök-választásra vonatkozóan is, félrevezetőek. Noha nem törvénysértés, ám súlyos politikai hiba volt az Országgyűlésnek az a döntése, hogy a címer kérdésében a kormány által kezdeményezett népszavazást nem az állampolgári kezdeményezésre elrendelt népszavazással egyidőben, hanem a tervezett köztársaságielnök-választással azonos időpontban tűzte ki. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|