|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Suzukik az Ikarusból? - Utolsó tárgyalások a szerződéskötés előtt
|
1989. november 7., kedd - Személygépkocsi összeszerelő üzem létesítéséről Magyarországon tárgyal keddtől a japán Suzuki autógyár elnöke. Több tucat, az együttműködésben szóbajöhető iparvállalatot felkeres, és találkozik magas rangú kormányzati vezetőkkel is. Ezt követően dönt arról, hogy a több lehetséges külföldi partner közül a Suzuki a magyar felet választja-e a kooperációhoz. Ily módon véglegesen lezárulnak a négy éve folyó tárgyalások.
Az Ikarusnál - amely az összeszerelésben leginkább érdekelt - elmondották: a magyarországi gyártás a Suzuki Swift 1, illetve 1,3-as változatára vonatkozik; évi 50 ezret szerelnének össze belőlük, amelyből 30 ezer a magyar piacra kerülne, 20 ezret pedig Nyugat-Európában értékesítenének. A tervek szerint a sorozatgyártás 1992-ben megkezdődik. Az e célra létrehozandó többségi magyar részesedésű vegyesvállalat az esztergomi Labor MIM telephelyén alakítja majd ki a gyártócsarnokot 9,5 milliárd forintos beruházással, a technológiákat a japánok adják. Maga a vegyesvállalat 4,5 milliárd forintos alaptőkével jönne létre. A tőkének több mint felét egy hazai bankokból és iparvállalatokból álló részvénytársaság adná össze, a többit a japán partner és a Világbank fejlesztési központja, az IFC biztosítaná. Az elképzelések szerint kezdetben a kocsik értékének 20 százalékát kitevő munkát (lemezek sajtolása, hegesztés, festés, összeszerelés) végeznének Esztergomban, később az alkatrészek felét (műanyagelemek, kábelek, ülések, gumik, indítómotorok stb.) is itthon gyártanák, 30-40 vállalat bevonásával. Ily módon tehát, hosszabb távon csak a motor és a sebességváltó érkezne Japánból a Magyarországon előállított kocsikhoz. Az együttműködés továbbfejlesztése során, egy második lépcsőben a gyártott darabszámot akár évi 100 ezerre növelhetnék. Az Ikarusban elmondták még: az összeszerelési tervet a kormány is támogatja. Mivel a szocialista országokból hosszabb távon sem valószínű, hogy a jelenleginél (évi 100-120 ezer) több kocsit tudunk beszerezni, s a kocsira várakozók száma egyre nagyobb, célszerű a hazai gyártás mielőbbi megszervezése. Időszerű érv a vállalkozás mellett, hogy a lakosság egy része pénzét feketén vett valutába fekteti, amiből külföldön vásárol kocsit. Az összeszereléssel együtt járó háttéripari korszerűsödés, a modern technológiákhoz való hozzájutás még 50 ezer jármű előállítása során is gazdaságos vállalkozás lehet - mondták az Ikarusnál. (MTI)
1989. november 7., kedd 11:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|