|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - második nap (23. rész)
|
Az SZDSZ és a Fidesz az aláírásgyűjtéssel a megállapodást és annak lehetőségét, hogy az ország népe közvetlenül választhasson köztársasági elnököt, valójában meg kívánja akadályozni. Erről a választókat fel kell világosítani. Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Kérésére a bizottság nevében Kereszti Csaba megerősítette: a népszavazásról szóló törvény egy másik passzusa szerint a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ennek a kívánalomnak azonban csak úgy tehetnek eleget, ha a feltett kérdésekhez magyarázatokat fűznek. Ezek a magyarázatok nem orientálnak - hangsúlyozta -, csupán a jogkövetkezményekre hívják fel a figyelmet. Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon szerepeljenek a kérdések és külön lapon a magyarázatok? A képviselő végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum közfelkiáltással leszavazta. Fodor István ezt követően tájékoztatta a Parlament tagjait, hogy a népszavazás elrendelésének tényéhez kétharmados többség, azaz 252 képviselő igenlő szavazata szükséges. Részkérdésekben elegendő a Ház-tagok ötven százalékának plusz egy képviselőnek az egyetértő szavazata. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Filló Pálnak a köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdéshez fűzött magyarázat javaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát, hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a ,,szabad,, jelző. Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba - ismételt felkérésre - annyit jegyzett meg: amennyiben e kérdésben olyan szavak szerepelnek, amelyek ellentétesek a magyar jogrendszerrel, akkor azokat a bizottságnak módjában áll megváltoztatni. Ezt tette a ,,szabad választások,,-kal is, miután ez a fogalom így jogilag értelmezhetetlen. A bizottság úgy vélte: ne minősítsék ilyetén módon se a korábbi, se a következő választásokat. Ez az újabb közbenső magyarázat némi bonyodalmat okozott a szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló határozat egészét nem bocsátotta döntésre. Erre a plénum figyelmeztette, majd elfogadta a határozatot. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|