|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés előtt a vízlépcső ügye
|
-------------------------------------- München, 1989. október 31. (SZER, Magyar híradó) - Az Országgyűlés mai tanácskozásán Németh Miklós kormányfő javasolta, hogy ne építsék meg a nagymarosi vízierőművet. A részletekről hallgassák meg kiküldött munkatársunk, Kasza László tudósítását: - A délelőtt a jogi bizottság egyeztetéseivel telt - délután 3 órakor került a parlament elé az egyeztetések eredménye. Ez javasolja: Először: a köztársasági elnököt a parlamenti választások előtt válasszák - elfogadták, és elfogadták az időpontot is: 1990. január 7-ike, az esetleges második forduló január 14-ikén lesz. Másodszor: népszavazást írtak ki a Szabad Demokraták Szövetsége négy kérdésében, ahol a sorrendet - dr. Balla Éva tiltakozása ellenére - megváltoztatták, éppen úgy, mint a szöveget. A törvényhozás elfogadta ezt a javaslatot is. Harmadszor: kiírták a népszavazást abban az ügyben, hogy koronás- vagy Kossuth-címer legyen-e nemzeti jelképünk. A mostani címert visszavonták a versenyből - mint mondták - a vörös csillagot már úgy sem szabad beletenni. A népszavazás időpontja a köztársaságielnök-választással együtt 1990. január 7-ike - elfogadták. Természetesen elvetette ezzel szemben a parlament Balla Éva javaslatát -, hogy a címer kérdését a Szabad Demokraták Szövetsége kérdéseivel közösen és egyidőben tegyék fel népszavazásra. Ez indokolt lett volna, hiszen, ha a nép úgy dönt november 26-ikán, hogy a köztársaságielnök-választásra egyáltalán nem kerül sor, akkor - mondotta Balla Éva - a címerügyben 200 millió forintos külön népszavazást kell rendezni. Kit lep meg: meg a Tisztelt Ház kevésbé tisztelt többsége - hangosan nevetett. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|