 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
 |
Parlament - első nap (23. rész)
|
A népszavazás elrendelésével kapcsolatos vitában Gál Zoltán
belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki.
Elmondta, hogy a Minisztertanács e kérdésben szigorúan a
törvényesség alapelvéből indul ki, másrészt következetesen valóra
kívánja váltani azokat a megállapodásokat, amelyek a politikai
egyeztető tárgyalásokon születtek. Ebből kiindulva a kormány azt
javasolja az Országgyűlésnek, hogy rendeljen el népszavazást azokban
a kérdésekben, amelyeket százezer aláíró kezdeményez, javasolja
továbbá népszavazás kiírását a címer ügyében. Végezetül javasolja a
Parlamentnek, hogy még az idén tűzze ki a köztársaság elnökének
megválasztását, közvetlen szavazással. Ha az Országgyűlés elfogadja
a Minisztertanács javaslatait, akkor a népszavazások kiírásának
konkrét időpontjára is javaslatot tesz a kormány.
A vitához hozzászólt Balla Éva (Budapest, 46.vk.), az SZDSZ
képviselője is. Üdvözölte a népszavazás kiírását, miáltal az
állampolgárok érezhetik, hogy szavuknak súlya van. Ugyanakkor a
képviselőnő számos kifogást fogalmazott meg a népszavazás kiírásával
kapcsolatban. Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy több ponton
félreérthetőek a népszavazás elrendelésének indokai. Balla Éva
véleménye szerint a köztársaságielnök-választással kapcsolatban azt
kellene egyértelműen megfogalmazni: az állampolgárok a szabad
választások után avagy előtt kívánnak-e elnököt választani. A
kérdés tehát nem az, hogy népszavazással válasszák-e meg az elnököt
vagy Országgyűlés döntsön személyéről. Ha a nép úgy döntene, hogy az
országgyűlési választások után írják ki a
köztársaságielnök-választást, ez nem jelentené automatikusan azt,
hogy csak az Országgyűlés joga lenne az elnökválasztás. Hiszen az új
Országgyűlés bármikor megváltoztathatja a mostani Országgyűlés
alkotmánymódosítását.
A pártok munkahelyekről történő kivonulásával kapcsolatos
kérdést Balla Éva úgy kívánta módosítani, hogy az igen szavazattal a
választópolgárok az Országgyűlés korábbi határozatát nem támogatják,
hanem megerősítik.
Nem találta pontosnak a képviselőnő az MSZMP-MSZP
vagyonelszámolására vonatkozó kérdés indoklását sem. Véleménye
szerint korrekt formában a kérdés úgy vetődik fel: az állampolgár
igen szavazatával azt támogatja, hogy az MSZMP, illetve utódpártja
teljeskörűen elszámoljon a vagyonával, nem szavazatával pedig
elutasítja azt, hogy a párt elszámoljon.
Végezetül javasolta, hogy a népszavazás eredményének ismerete
nélkül ne írják ki a köztársasági elnök választásának időpontját.
Ezért azt indítványozta, hogy e kérdésben most ne döntsön az
Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|