|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Kohl - pohárköszöntő (2.rész)
|
Kohl emlékeztett arra, hogy idén lesz ötven esztendeje a második világháború kirobbantásának, a Lengyelország elleni agressziónak. Ezt a támadást - mondotta a német-szovjet meg nem támadási szerződésre, illetőleg az úgynevezett tikos záradékra utalva - egy szégyenletes paktum előzte meg, amellyel immáron negyedszer osztották fel az országot. Mi németek tudatában vagyunk annak, hogy német kezek a németség nevében mennyi halált osztogattak, mennyi pusztulást, szenvedést és nyomorúságot okoztak, és hogy ezt a háborút valamivel később rázúdították a Szovjetunió népeire is - jelentette ki. Megemlítette, hogy sok német is ártatlanul pusztult el, és sokan szörnyű szenvedéseken mentek át, több mint 10 millió elűzött és menekült vesztette el hazáját. A németek együvétartozása a hazájuk és a régi főváros, Berlin megosztottsága ellenére is töretlen. A németek nyílt sebnek érzik ezt a változatlan megosztottságot - mondotta. Kohl, felidézve a most negyvenéves NSZK alaptörvényét, kifejtette, hogy ebben az alkotmányban a nép kinyilvánította az önrendelkezésre és az egység elérésére irányuló akaratát, azt, hogy az egyszer majd egyesült Európa egyenjogú tagjaként szolgálhassa a világbékét. A kancellár ismét hitet tett a NATO és az Európai Közösség (EK) értékei mellett, hangoztatva, hogy az NSZK nem adja fel az irántuk való kötelezettségeit. Ugyanakkor azt is tisztázta, hogy az EK-t nem tekinti azonosnak egész Európával, s ezért különös elkötelezettséggel munkálkodik az európai biztonság és együttműködés megszilárdításán. Hazája céljaként olyan tartós, szilárd és igazságos európai békerendszert vázolt fel, amelyben szavatolt a szabadság, az emberi jogok, a népek önrendelkezése, felszámolják a mesterséges megosztottságokat, lerombolják az olyan visszataszító jelképeket, mint amilyen a berlini fal, s amelyben ismét megtestesülhet egész Európa történelmi, kulturális és emberi egységében. A bécsi utóértekezlet záródokumentuma új utakat jelölt ki az emberi jogok, a szabad mozgás és a kisebbségek védelme tekintetében. Az NSZK ehhez az összeurópai folyamathoz kíván hozzájárulni azzal, hogy elmélyíti jószomszédi kapcsolatait keleti és délkeleti szomszédaival. Ebben központi szerepet tölt be a Szovjetunióhoz fűződő visszony, s a jó nyugatnémet-szovjet kapcsolatok központi jelentőségűek általánosságban is a kelet-nyugati viszony szempontjából - mondotta. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|