|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (19. rész) Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) a jánoshalmi Petőfi -------------
|
MGTSZ párttitkára néhány negatív példával igyekezett képviselőtársainak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi helyzetben a képviselői jog gyakorlása számos korlátba ütközik, saját munkájában is sokszor érzi ,,a honatya törpeségét,,. Mint mondotta, eddigi képviselői munkássága során többször is tapasztalta, hogy az Alkotmány és az ügyrend képviselőre vonatkozó írásos garanciái nem mindenben állták ki a gyakorlat próbáját. Korábban - az 1987-es tavaszi ülésszakon - például előfordult, hogy interpellációt készült beterjeszteni az akkori pénzügyminiszterhez, de a Parlamentből telefonon tudtára adták: nem engedik a minisztert ,,megfricskázni,,. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójához tervezett felszólalása előtt is értesítették, hogy beszéde nem illik bele az ülésszak ,,koreográfiájába,,, vonja vissza felszólalási szándékát. E kudarcnak is tulajdonítható, hogy egy másik esetben, módosító indítványát - megkerülve a Házszabályt - nem bocsátotta előzetesen bizottsági vitára. Kérdés tehát: ha a demokrácia a Parlamenten belül is ,,tőrbe csalható,,, mit várhat az olyan állampolgár, aki nem tagja a törvényhozásnak? Mindezekből az a következtetés adódik: a képviselő egzisztenciális védelmére, jogai gyakorlásának szavatolására egyedül az alkotmányi, ügyrendi, vagy az egyéb jogszabályi előírások aligha elegendőek. Ezek ugyanis a képviselők rovására, külön érdekek szerint alkalmasint megsérthetők, figyelmen kívül hagyhatók. Csakis a nyilvánosság társadalmi kontrollja, következtes felügyelete nyújthat megfelelő biztosítékokat a képviselői tevékenység zavartalan végzéséhez. Továbbra is fenntartotta azt a javaslatát - amelyet az ügyrendi bizottság már elutasított -, hogy az Országgyűlés ügyrendbe foglalva szabja meg a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságnak: tájékoztassa a Parlamentet a képviselői munka során szerzett tapasztalatokról. Ezzel megvalósulna az Országgyűlés önellenőrzési mechanizmusa. Végül kifejtette, hogy a jövőben hatásosabb együttműködésre lenne szükség az országos szervek és a képviselők között az állampolgárok súlyos és elodázhatatlan gondjainak megnyugtató rendezése érdekében. Ehhez az is kell azonban, hogy ,,a végrehajtó szervek tisztségviselői partnernek tekintsék a képviselőt,,. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 14:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|