|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (18. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió ------------- szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere nem kívánt tételesen szólni a Házszabályokat módosító paragrafusokról, mindössze három és fél éves képviselőségének idején szerzett, az ügyrenddel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a Tisztelt Ház tagjaival. Mint mondta: ,,csak állnék és mesélnék,,. Szólt a felszólalásokra jelentkezés, illetve az interpellációk bejegyzésének korábban tapasztalt visszásságairól. Beszélt ezzel kapcsolatban a képviselőket nem egyszer sértően érintő, az országgyűlési iroda tisztviselői által tanúsított hozzáállásról, a kormánytagok, a pártfunkcionáriusok és az országgyűlési tisztségviselők ,,befolyásoló,, telefonjairól. Foglalkozott az 1986-ban elfogadott ügyrend korlátozó, és már a hatályba lépésekor tudottan betarthatatlan voltáról. Az Ház-elnöki ténykedésről szólva - személyeskedés nélkül utalva a problémára - kifejtette: e feladat új gyakorlatot igényel, a tisztség betöltőit mindenkor a tárgyilagosság, a semleges alapállás, az elfogulatlanság jellemezze. A Házszabályok módosítására tett javaslatok döntő többségével egyetértett, meghagyva azt a lehetőséget, hogy ha az élet úgy kívánja, akár fél év múlva is térjenek vissza annak szükség szerinti megváltoztatására. Reményét fejezte ki, hogy a Parlament mindenkori tevékenységét a demokrácia szelleme, annak gyakorlata hatja át. Javasolta: a parlament fontolja meg, kérje fel a kormányt - tekintettel a Parlament épületében uralkodó elhelyezési problémákra -, hogy a Budavári Sándor-palotában rendezze be a miniszterelnöki hivatalt. Az Elnöki Tanács, illetve a leendő köztársasági elnöki intézmény számára is célszerű lenne arra alkalmas reprezentatív épületet keresni. Szorgalmazta azt is, hogy teremtsék meg az Országgyűlés sajtóját, amely heti-kétheti megjelenéssel pontos tájékoztatást adna a parlamenti munkáról. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 13:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|