|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (10. rész)
|
Indokoltnak tartotta a bizottság azt is, hogy a törvényjavaslat egy új paragrafussal egészüljön ki: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi 4. törvény 228/a paragrafusával. Ez az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésére vonatkozik. Kimondja, hogy aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal, vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, az büntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanusít, az vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A javaslatot az Országgyűlés egy tartózkodás mellett elfogadta. A következő módosító indítvány a paragrafusok átszámozására vonatkozott, ezt hangos derültség mellett fogadták el - egyhangúlag - a képviselők. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hetedik javaslata megegyezett a kormány javaslatával, s a törvényjavaslat 6. paragrafusának eredeti szövegének elfogadását indítványozta két kisebb módosítással. A képviselők túlnyomó többsége ezzel az indítvánnyal is egyetértett. Ez egyben azt is jelentette, hogy az Országgyűlés elutasította Balla Évának és képviselő társainak - ,,a tizeknek,, - ugyancsak a 6. paragrafusra vonatkozó módosító javaslatát. Ezt követően tették fel szavazásra ,,a tizeknek,, a törvényjavaslat 2. paragrafusának 3. bekezdése kiegészítésére tett javaslatát. Erre egyébként az igazságügyminiszter már válaszolt, s ebből kiderült, hogy a kormány továbbra is fenntartja álláspontját. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is a kormány véleményét osztotta. Stadinger István szavazásra tette fel a kérdést, s az Országgyűlés 16 ellenszavazattal, 19 tartózkodás mellett az eredeti, a törvényjavaslatban megfogalmazott szöveggel fogadta el az érintett paragrafust. Ugyancsak Balla Éva és képviselőtársai tettek előterjesztést arra vonatkozóan, hogy a rendőrség képviselőinek részvételét csak a bejelentéshez kötött rendezvényekre korlátozza a törvény. A kormány és az illetékes bizottság az eredeti törvényjavaslat mellett áll - bocsátotta előre az Országgyűlés elnöke, majd szavazásra tette fel a kérdést. A képviselők 45 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett a törvényjavaslatban megfogalmazott, eredeti szöveggel értettek egyet. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|