|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (15. rész)
|
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.), a --------------------- hódmezővásárhelyi Hódiköt diszpécsere egyetértett azzal: következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy minden megengedett, amit nem tilt a törvény. Elmondotta, hogy a gyülekezési törvény 1949 óta várat magára, a társadalmi vitákban sokan mégis elsietettnek mondták törvényerőre emelését, s azt indítványozták, hogy várni kellene vele az új Alkotmány megalkotásáig. Rámutatott, hogy ez a vélemény vitatható, mert mind az egyesülési, mind a gyülekezési szabadság alapvető emberi jog, amit az új Alkotmány sem korlátozhat vagy szűkíthet. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet a vitákat követően előnyére változott. A javaslat most nagyobb bizalommal van az állampolgárok iránt, s mindkét tervezet európai összehasonlításban is megállja a helyét. Néhány esetben viszont még felbukkan fölösleges magyarázkodás, részletezés. A politikai pártok alapításával kapcsolatban a képviselőnő helyesebb megoldásnak vélte, ha rájuk is az egyesülési törvény rendelkezései lettek volna irányadóak. Szükségesnek tartotta viszont a tervezetben szereplő, a politikai pártok megalakulására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására, valamint megszűnésére vonatkozó külön törvénytervezet mielőbbi elkészítését, társadalmi vitára bocsátását s törvényerőre emelését. Kiemelte azt is, nehezen betartható megkötés az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, hiszen a közterületen tartott gyűlések, rendezvények természetüknél fogva mások mozgási szabadságát korlátozzák. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|