|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (7. rész)
|
A gyülekezési jogról folytatott vitában a bizottság ülésén is érződött az a két végletes nézőpont, amely a társadalmi eszmecserét kísérte. Volt, aki a törvénytervezettel kapcsolatban megelégedett volna a jogok puszta deklarálásával, mások azonban aprólékos szabályozást sürgettek volna. A bizottság végül úgy foglalt állást: olyan mértékű szabályozásra van szükség, amely garantálja a szabadságjogok zavartalan gyakorlását. Jelentősnek minősítette a bizottság a bírósági jogorvoslat lehetőségét, amely mintegy záloga a szabadságjog gyakorlásának. Elhangzott olyan javaslat is, hogy amennyiben a kért időben és helyen a rendőrség nem engedélyezi a demonstráció megtartását, jelöljenek ki másik időpontot, illetve helyszínt. A bizottság tarthatatlannak minősítette ezt az indítványt, amely semelyik érintett fél érdekét nem szolgálná. Jogos igényként merült fel, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek is részt vehessenek a különféle felvonulásokon, rendezvényeken. Ugyanakkor a képviselők helyesnek tartották azt a megkötést, hogy külföldiek ne legyenek a rendezvények szervezői, előadói. Ugyancsak alapvető szabadságjogként értékelte a bizottság az egyesülési jogszabályt. A tervezet segíti azokat az önszerveződés alapján létrejövő társadalmi csoportokat, amelyek a különféle érdekeket fejezik ki. A legnagyobb vita a politikai pártokkal kapcsolatos paragrafusokról folyt a bizottságokban. A testület helyesnek tartja, hogy a törvény általában a pártokra is vonatkozik, ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy a pártokra - kiemelt szerepükre tekintettel - szülessen külön szabályozás. Társadalmunkban a különféle szerveződésekben már fellelhetők a pártok csírái, ezért nagyon sürgető, hogy mihamarabb - az új Alkotmánnyal egy időben, esetleg azt megelőzve - megszülessen a párttörvény. Ez mindenekelőtt politikai kérdés; a jog csak akkor lesz képes elrendezni a politikai pártokkal kapcsolatos szabályokat, ha az erre vonatkozó problémákat a politika előzetesen kellően tisztázta. ,,A törvényalkotás nem pusztán fogalmazás kérdése, először tisztázni kell számos, még használatban levő, illetve már használatos fogalom tartalmát, s csak azután lehet szó szabályozásról,, - szögezte le a bizottság titkára. Mindezekkel a kiegészítésekkel a jogi bizottság elfogadásra ajánlotta az egyesülési és a gyülekezési jog tervezetét. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|