 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa újévi üzenetéről (1. rész)
|
1989. január 1., vasárnap - Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán tájékoztatót hallgatott meg II. János Pál pápa újévi üzenetéről, amelyben a római katolikus egyház feje a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért emelt szót. Az Országgyűlés megbízta külügyi bizottságát, hogy a törvényhozó testület előtt elhangzottak szellemében fogalmazza meg, s hozza nyilvánosságra a magyar Országgyűlés állásfoglalását a pápa békeüzenetéről. Az Országgyűlés a dokumentumot eljuttatta az MTI-hez.
Állásfoglalásában a Magyar Népköztársaság Országgyűlése üdvözli
és valamennyi állam, nép békés együttélésének előmozdítását szolgáló
jelentős lépésnek tekinti II. János Pál pápa január 1-jei, béke
világnapi üzenetét. Egyetért azzal, hogy a béke biztosításának
nélkülözhetetlen feltétele az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségek
jogainak tiszteletben tartása; a kisebbségek egyéni és kollektív
jogai az általános emberi jogok megkülönböztetett fontosságú részét
képezi. Kifejezi azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi
összefüggések miatt a kérdést egyetlen állam sem minősítheti saját,
kizárólagos belügyének.
Az Országgyűlés ezúttal is megerősíti minden egyes ember
elidegeníthetetlen méltóságának elismerését tekintet nélkül arra,
hogy milyen fajhoz, kultúrához, nemzethez vagy valláshoz tartozik.
Fontosnak tartja az emberi nem alapvető egységének szem előtt
tartását, ami kölcsönös szolidarításra kötelez. Hangsúlyozza, hogy a
hátrányos megkülönböztetés nélküli kisebbségi lét feltételeinek
biztosítása az államok feladata és kötelessége. A magyar
Országgyűlés törvényhozói munkáját a jövőben is ennek szellemében
kívánja folytatni.
Az Országgyűlés kiemelkedő fontosságúnak tartja azokat a sajátos
jogokat, amelyek a kisebbséget, mint közösségeket illetik meg, így a
kollektív létezéshez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi
kultúra ápolásához és fejlesztéséhez, a más államok területén élő
azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal
való kapcsolattartás joga, és a kisebbségeket is megillető
vallásszabadság kinyilvánítása. Elítéli e jogok nyílt vagy burkolt
csorbítását és fellép azok következetes érvényesítéséért bel- és
külföldön egyaránt. Arra törekszik, hogy mielőbb ilyen szellemben
fogant, aktív kisebbségvédelmet biztosító törvényt alkosson a
Magyarországon élő nemzetiségek jogainak szavatolására, betartásuk
ellenőrzésére. (folyt.köv.)
1989. január 1., vasárnap 17:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|