|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
A magyarországi egyházi megújhodás
|
Washington 1989. július 06. (Amerika Hangja) - Simányi Tibor. 15 esztendővel ezelőtt, 1974 októberében sajtókonferenciát rendezett a nagynevű berlini Propilén könykiadó vállalat. Bemutatta a világsajtónak új könyvét, s megjelent ott a könyv szerzője is, Mindszenty József magyar bíboros prímás. A német nyelvű kiadással egyidőben jelent meg Kanadában a magyar nyelvű kiadás. Mindszenty bíboros, a magyar katolikus egyház mártírja, akit a rákosista rendőrség meghurcolt, kínzott, ütlegelt, akit bírósági tárgyalásnak nevezett komédiában elítéltek, aki 1956 novemberétől 1971 szeptemberéig a budapesti amerikai követségen élt, s azután Nixon elnök udvarias hangú leveléből megértette - így írja -, hogy többé nem szívesen látott vendég a követségen. Ezután követte a pápa felhívását és elhagyta az országot. De ez az erős jellemű főpap valahol a Vatikánnak is mártírja lett. Éppen letartóztatása 25. évfordulóján, 1973. december 18-án értesítette őt VI. Pál pápa arról, hogy az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította. Mindszenty bíboros ezt nem fogadta el. Minderről, elsősorban Mindszenty József személyéről és működéséről, még vagy két hónappal ezelőtt nemigen lehetett beszélni Magyarországon. Minden demokratikus fejlődés ellenére sem. És most íme megjelenik Mindszenty József említett könyve és átütő siker a magyar könyvpiacon. A könyv egyik utolsó fejezetének címe: A békepapok visszatérnek. Azonban annyi idő után ismét eltünnek a rossz emlékű békepapok. Mindez a Magyar Katolikus Egyházat nagy nehézségek elé állítja. Hiszen az évtizedes elnyomás után, amikor a világtól és Rómától hermetikusan elzárva légszomjasan kellett élnie és szellemi katakombákban titokban működnie, anyagilag és szervezetileg szinte csődbe jutott. Segítségre van szüksége, hogy pásztori elhivatottságának eleget tehessen. Segítséget pedig csak külföldről várhat. A Püspöki Karnak nincs titkársága, némely püspöknek telefonja sincs. Az első lépés az egyház ujjászervezése kell legyen, ezért a Püspöki Kar elsőrendü célja olyan intézet felállítása, amely a papok és a laikusok szervezett működését irányítja. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarországi egyházi megújhodás - 1.folyt.
|
A kommunista rezsim az évtizedek folyamán lépésről, lépésre, a hirhedt szalámi-taktikával igyekezett szétzülleszteni az egyházakat, nem csak a katolikus egyházat, hanem a protestáns és a zsidó egyházakat is, ezért most mindent ujjá kell szervezni. A külföld, mondtuk. Vajon mit vár a magyar katolikus egyház az osztráktól? Elsősorban messzemenő segítséget. De ezen túlmenően testvéri segítséget is, a tapasztalatok átadását. Az elmúlt évtizedekben a katolikus egyház is fejlődött. A II. Vatikáni Zsinat határozatait még nem ismerik Magyarországon, s nem tudják hogyan valósíthatók meg. Ez a nagy munka vár a magyar egyházra az osztrák egyház segítségével. +++
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|