|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Részletes tájékoztató az autópálya-használati díjról és az útalapról (1. rész)
|
1989. április 6., csütörtök - A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban Nagy Ervin miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat csütörtökön az autópálya-használati díj és az útalap bevezetésének részletkérdéseiről. Elmondta: a díj bevezetését kényszerhelyzet indokolja. Egyre fejlődik a motorizáció, ugyanakkor a 60-as években megindult hazai autópálya-építés - pénzhiány miatt - csak nagyon lassú ütemben halad előre. A május 1-jei, igen közeli határidő oka: el kívánták kerülni a folyamatban lévő út- és hídépítések munkálatainak leállítását.
A szerdai bejelentésnek megfelelően a nyári idegenforgalmi idénydíj (július-augusztus-szeptemberre) 800 forint lesz személygépkocsinként, az I., a II. és a IV. negyedévre pedig 700-700 forint. A teljes évre szóló bérlet 1500 forintba kerül. A tehergépkocsikra és az autóbuszokra különböző tarifákat állapítottak meg. A legmagasabb éves díj összege 18 ezer forint lesz. A motorkerékpárosok éves díja 500 forint. A használati díj megfizetését címke igazolja, amelyet a szélvédőre kell ragasztani. Az útellenőrök távcsővel, fényképezőgéppel kísérik figyelemmel a forgalmat. Azok, akik az autópályát használják, de nem fizették meg a díjat, tízszeres büntetést fizetnek. Jelenleg Magyarországon 210 kilométer az autópálya és 110 kilométer a félautópálya hossza, erre az alig több mint 300 kilométerre kell a használati díjat megfizetni. Az előzetes számítások szerint mintegy 1,8 milliárd forintra tehető az autópálya-használati díjakból származó éves bevétel. Ebből a forrásból tervezik továbbépíteni az M5-ös autópályát; az út a nyári szezonra elkészül Kecskemétig. Folytatják az M0-ás autóút építését is, ennek első, 15 kilométeres szakaszát a jövő évben helyezik forgalomba. A szakemberek szerint az autópálya-használati díj megteremti a feltételeket a külföldi működőtőke bevonásához a magyar autópálya-hálózat fejlesztésébe. Az M1-es autópálya továbbépítését Hegyeshalom és Győr között, valamint bővítését Tatabánya és Győr között külföldi vállalkozók végzik majd. Ez a 15 milliárd forintos beruházás várhatóan 1995-ben fejeződik be. A miniszterhelyettes bejelentette: a kormány vállalt garanciát arra, hogy az autópálya-használati díjból származó bevétel csak közúti beruházásokra, illetve autópálya-építésre használható fel. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 15:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Részletes tájékoztató az autópálya-használati díjról és az útalapról (2. rész)
|
A tájékoztatón felvetődött a kérdés: vajon mi lesz azokkal az autósokkal, akik a magas használati díj miatt leszorulnak az autópályákról. A válasz: az autópályákkal párhuzamos utakon ingyen lehet autózni. Igaz, legalább 10 százalékkal több üzemanyag fogy, lassabban lehet haladni, kevésbé biztonságos a közlekedés, mint az autópályákon. A miniszterhelyettes ígéretet tett arra, hogy az autópályán utazók kényelmét növelni fogják: például telefonokat szerelnek fel a parkolókban, üzleteket nyitnak a pihenőhelyeken. A cimkéket egyébként a Magyar Autóklub értékesíti majd, több mint négyszáz helyen, egyebek között határátkelőhelyeken, benzinkutaknál, sőt az országhatárokon kívül is. A sajtótájékoztatón az is elhangzott: a május, júniusi csonka negyedévre 400 forintos díjat kell fizetni. Aki az idén már májusban megvásárolja az egész évre, azaz a július 1-jétől 1990. június 30-ig szóló bérletet, az 14 hónapra fizeti az 1500 forintos évi átalányt. Az úgynevezett útalap létrehozásáról is döntött legutóbbi ülésén a kormány. Ez a pénzalap szolgál majd a közutak fejlesztésére és fenntartására. Az útalap része lesz az autópálya-használati díj, de tervezik azt is, hogy az üzemanyageladás növekedéséből származó árbevétel-többlet egy részét ugyancsak az útalapba teszik. A tapasztalatok szerint évente 50-80 ezer tonnával nő a benzineladás, ebből tetemes bevételnövekedésre lehet számítani. Az útalap végleges konstrukciójáról ez év június 30-áig döntenek, s várhatóan jövő év január 1-jén vezetik be. Az útalap egyébként arra is hivatott, hogy pótolja azokat a veszteségeket, amelyek az utak elégtelen fejlesztése, hiányos karbantartása miatt keletkeznek. Ez a veszteség évente mintegy 40 milliárd forintra tehető. A minisztérium szakemberei bíznak abban, hogy az útalap megbízható feltételt teremt majd a hosszú távú tervezéshez, és kizárja a hosszadalmas és szubjektív tervalkut, ahogy eddig történt az úthálózat fejlesztéséhez szükséges források biztosítása. (MTI)
1989. április 6., csütörtök 15:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|