|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
|
-------------------------------------------
München, 1990. augusztus 7. (SZER, Magyar híradó) - Hozzájárult-e Magyarország az iraki fegyverkezéshez? Eladott-e - és ha igen, mikor és milyen mennyiségben - fegyvereket Iraknak? Ezeket a kérdéseket fel lehet tenni -, választ nehéz rájuk kapni.
A Honvédelmi Minisztériumot hívtuk fel Budapesten, ahol dr. Janza Károly vezérőrnagy válaszolt. Dr. Janza Károly 1985 óta dolgozik a Honvédelmi Mininisztériumban, jelenleg főosztályvezető.
- A Honvédelmi Minisztérium sosem foglalkozott fegyverek exportjával és importjával. Szükségleteit - amelyek az importon keresztül realizálódtak - külkereskedelmi vállalatok útján szerezte be.
Az, hogy Magyarország - tehát a Magyar Köztársaság - exportál-e fegyvereket valamilyen irányba - ebbe beleértem akár Irakot is, vagy bármelyik más országot - ezt én megmondani nem tudom, mert a Honvédelmi Minisztérium nem vesz részt közvetlenül ezekben az akcióban semmilyen formában.
A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik, folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai, híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van. Helyesli-e Ön vagy a Honvédelmi Minisztérium ezt a szabályozást? (folyt.)
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 1. folyt.
|
- A kérdés jogos. Ebben valóban van egy olyan sajnálatos dolog, hogy maga a törvény, illetve a rendelet szelleméből következik, hogy egy ilyen ügylet végrehajtásáért kvázi a magyar állam, a magyar állam kormánya vállalja a felelősséget - ami nem helyes dolog.
Úgy gondolom, hogy egyszerűbb lenne és helyesebb lenne, ha a keretjellegű szabályozás rábízná a jogosítvánnyal rendelkező kereskedelmi szervezetekre az ügyletek végrehajtását - és aki ellentétesen cselekszik, mint ahogy ez a rendeletben meg van szabva, arra természetesen a törvény teljes szigorával kell lesújtani.
Ami pedig azt illeti: a magyar Honvédségnek is van oka arra, hogy liberalizáltabb legyen ez a törvény. Mint bizonyára tudja: a magyar Honvédség 1990 évi költségvetésének jóváhagyásakor a kormány úgy állapította meg a hadsereg költségvetési támogatását, hogy jelentős bevételek megszerzését írta elő, amelynek forrásául a hadsereg birtokában lévő ingatlanok és bizonyos haditechnikai cikkek értékesítését jelölte meg.
Ezek természetesen nem élesben történő értékesítések, hanem nyilvánvalóan múzeumi célra, nyersanyagként történő értékesítés - ez elsősorban a harckocsi-technikára vonatkozik. Azonban ezek értékesítése rendkívül nagy nehézségbe ütközik, szinte lehetetlen megszabadulni ezektől az eszközöktől. Úgy néz ki, hogy a hadsereg nyakán maradnak. Azok a bevételek, amelyből mi a hadsereg munka- és szociális körülményeit szerettük volna javítani, azoktól valószínűleg elesünk, elmaradnak.
- Ha szabad - nem tények, hanem valószínűségek iránt - érdeklődni: Ön valószínűnek tartja-e, hogy valamiféle fegyverkereskedelem lett volna Magyarország és Irak között? (folyt.)
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 2. folyt.
|
- Kérem: ilyen relációról hogy Irak, Irán vagy bármilyen más ország - miután nem kaptunk erről hivatalos tájékoztatást, mert nem tartozott ránk - így konkrét információink sincsenek.
Az, hogy a Magyar Köztársaság fegyvert ad el - ez kétségtelen tény. A Magyar Köztársaság értékesített fegyverzetet - elsősorban nyilvánvalóan azokat a fegyvereket, amelyeket Magyarországon előállítanak. Magyarország pedig köztudomásúan nem rendelkezik jelentős hadiiparral, az összipari tevékenység egy százalékát sem éri el mindaz, amit ma a magyar hadiipari tevékenységnek lehet nevezni.
E körön belül is elsősorban gyalogsági fegyvereket, rádiótechnikai, híradástechnikai, hadtápfelszerelési eszközöket állít elő a magyar ipar. Ezekkel ellentételeztük azokat az import- eszközöket, amelyek a hadsereg tevékenységéhez elengedhetetlenül szükségesek, de a magyarországi előállításuk nem gazdaságos.
Az tény - és azt hiszem, hogy ezt nyugodtan valószínűsíthetjük mindketten -, hogy történtek eladások. De hogy konkrétan ebben a relációban, tehát Iraknak történt-e vagy sem - ezt én önnek megbízható módon, bizonyítékokkal alátámasztottan nem tudom állítani.
Egy olyan engedélyezési eljáráshoz voltak kötve ezek az ügyletek, amit a Jászai Mari téren, a Fehér Házban döntöttek el: hogy kik azok, akiknek irányába történhet ilyen akció, s kik azok, akik irányába nem történhet.
És ez még nem volt elég -, mert a kormány mellett működött egy Honvédelmi Bizottság. A Honvédelmi Bizottság ezt külön megtárgyalta, majd a Kereskedelmi Minisztériumot tájékoztatták - bár a miniszter tagja volt a Honvédelmi Bizottságnak, tehát könnyű volt tájékoztatni -, és ezek után az érintett külkereskedelmi vállalat, amely rendelkezett az engedélyekkel, az bonyolította le az ügyletet. (folyt.)
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 3. folyt.
|
- Itt a stúdióban Vadász János kollégámmal együtt hallgattuk a Janza vezérőrnagy úrral készült interjút. Mit tud a kolléga ezekről a létező vagy nem létező iraki fegyverszállításokról? Végül is szállított Magyarország fegyvert Iraknak vagy nem? Vadász János?
- A nap folyamán kikértem a kutatóosztályunktól az iraki dossziét. Két nagy vaskos dossziénk is van; ezeket nagyon gondosan átnéztem. Meg lehet állapítani azt, hogy rendkívül intenzív volt a kapcsolat a Kádár-rezsim és a Szaddám Husszein-féle rezsim között minden elképzelhető vonatkozásban - elsősorban persze gazdasági téren. Műszaki együttműködési szerződés volt a két ország között - ami nemzetközileg is egy kedvelt fedőneve a katonai együttműködésnek.
Irak volt a nyolcvanas évek első felében a magyar külkereskedelem első számú - messze az első számú - partnere a harmadik világban. Évekig ide irányult a magyar export 40 százaléka - mármint a fejlődő országokba irányuló magyar összexporton belül.
Volt olyan év, amikor Magyarország 240 millió dollár értékben exportált Iraknak - de az import csak 2 millió dollár volt. Az export kétharmada évekig rendszeresen gépipari termék volt - és köztudomású az is, hogy a gépipari termékek is általában kedvelt fedőnevei a katonai jellegű szállításoknak.
Ha ezt tudjuk - hogy Irak volt az első számú partner ebben az időszakban a harmadik világban - és tudjuk azt, hogy Irak volt a Szovjetunió egyik vezető partnere a szovjet fegyverszállítások számára, akkor - bizonyítani nem tudom dokumentumokkal, de nyugodtan feltételezhetjük, hogy Magyarország szállított fegyvereket, katonai jellegű berendezéseket Iraknak, hozzájárult az iraki fegyverkezéshez - ez aligha lehet vitás. (folyt.)
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 4. folyt.
|
- Itt van az a 145 millió dolláros adósság - Irak tartozik ennyival Magyarországnak. Vajon nem befolyásolja-e az a tény, mármint a félelem attól, hogy megkapja-e az adósságot vagy nem Magyarország Iraktól? Ez a tény nem befolyásolja-e vajon az alakuló magyar-iraki kapcsolatot?
- Feltételezem, hogy befolyásolja. Gondolom, most Budapesten attól félnek, hogy Irak megharagszik, hogyha Magyarország valamilyen negatív lépést tesz Bagdad irányában - vagy elítéli ezt az agressziót, mert akkor nem fizeti meg a tartozását.
Szerintem ez a félelem nem indokolt. Egyszerűen nem indokolt azért, mert Irak eddig is tartozott - az intenzív kapcsolatok időszakában is tartozott - Magyországnak tetemesen -, és nem fizetett.
Három ízben ütemezték át Irak adósságait Magyarország felé -, ami annyit jelent, hogy az irakiak nem fizettek. Az adósságuk törlesztését magyar részről el kellett halasztani - Irak javára. 1987-ben, tavaly, és idén áprilisban volt ilyen átütemezési megállapodás. A jelenlegi tartozásállomány - nemzetközi viszonyokban nem sok: 145 millió dollár -, de Magyarország számára ez is nagyon jelentős összeg.
Szóval notóriusan rosszul fizettek az irakiak eddig is -, és nehéz feltételezni, hogy most Iraknak az lesz a legnagyobb gondja, hogy Magyarországnak ezt a tartozását visszafizesse.
- Nyilván nem. Korábban, amikor vettünk Iraktól kőolajat - és mivel Irak tartozik nekünk -, akkor nem az lenne a normális, hogy a tartozás fejében vesszük a kőolajat és azt leírjuk? (folyt.)
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 5. folyt.
|
- Volt egy ilyen megállapodás az év legelején - amikor már kiderült, hogy az oroszok nem szállítanak annyi olajat, amennyire kötelezettséget vállaltak -, akkor 210 ezer tonna iraki olajat vásárolt Magyarország - és ez máris egy gesztusnak számított, egy nagy kegynek.
Ez 30 millió dollárba került akkor -, hogy ennek a felét: 15 millió dollárt betudták, illetve leírták az iraki adósságból -, és a másik felét, a másik 15 milliót viszont Magyarországnak készpénzben ki kellett fizetnie.
- Ez nem nagyon szerencsés, mint gazdasági kapcsolat. Kérdéses, hogy jobban jár-e Magyarország egyéb piacokon - most ugye a közelmúltban Algériától és Líbiától vásárolt olajat. Hogy jártunk ezzel anyagilag - drágább volt?
- Iraktól eleve nem is nagyon lehet fizikailag lebonyolítani a vásárlást - illletve, ha most kötnék meg az üzletet, nagyon-nagyon kétséges, hogy eljutna-e ez az olaj egyáltalán Magyarországra - tehát érthető: hogy Algériát és Líbiát vették igénybe.
Itt 300 ezer tonnáról van szó: ez csak kis részben fedezi azt a kiesést, amit a szovjet szállítások csökkentése okoz. Tény, hogy egy hete a magyar kormány 41 millió dollárt irányzott elő erre a vásárlásra. Most már egész biztos, hogy többe kerül - körülbelül 11 millió dollárral -, ahogy jelenleg a világpiaci ár áll az egy héttel ezelőttihez képest.
- A témához kapcsolódik: a Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozatban ítélték el Kuvait megszállását, és követelik az iraki csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását Kuvaitból. +++
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|