|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozata
" Az iraki rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat, a népet
állandó elnyomás alatt tartja, a kurd nép ellen pedig vegyi
fegyverekkel is irtó háborút folytat. Ezek után Kuvait megszállása
csak újabb bizonyítékkal szolgál Szaddám Huszein, véres kezű
diktátor veszélyes politikájáról, amely szöges ellentétben áll
népünk és a szomszédos népek érdekeivel.
"
SZER, Magyar híradó:
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
"A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van."
|
|
|
|
|
|
|
Környezetvédői remények
|
-----------------------
Washington, 1990. április 13. (VOA, Esti híradó) - Csehszlovák részről is bírálni kezdték a bős-nagymarosi erőmű építését. Pongrácz Eszter:
A bársonyosnak nevezett csehszlovákiai forradalom győzelme óta elcsendesedett a bős-nagymarosi erőmű építkezés körüli nyilvános vita. A prágai kommunista rezsim el akarta kerülni azt, hogy engedményeket tegyen a környezetpusztító tervek megvalósítását illető magyar ellenállásnak. Az építkezésben érdekelt osztrák tényezők is szembeszegültek a kijózanodó Budapesttel. Husákéknak és Adamecéknak azonban nincs többé beleszólásuk a nagypolitika kérdéseibe, és az érintett országok környezetvédői reménykedni kezdtek, szempontjaik érvényesülni fognak.
Úgy látszik, ez a remény nem alaptalan. Mert a Der Standard nevű bécsi napilap arról ad hírt, hogy Csehszlovákiában is megkérdőjelezik a bős-nagymarosi terveket. Franz Meikster, az osztrák környezetvédelmi intézet munkatársa azt írja a lapban, hogy a gabcsikovói erőmű-építkezés felülvizsgálatával megbízott csehszlovák bizottság máris arra a következtetésre jutott, az erőmű-építkezést nem volna szabad tovább folytatni.
A bizottság jelentése még nem öltött végleges formát, de az eddigi tanulmányokból tényszerűen következik, hogy a mamutterv nem csupán környezetvédelmi szempontból vezetne katasztrófára, hanem gazdasági vonatkozásban is halva született. A bizottság ezért azt javasolja a hatóságoknak, hogy a végleges döntés megszületéséig szüneteltessék a földmunkát az erőmű egész térségében. A munkálatok ugyanis vétkes módon megbontják a talajvíz-cirkuláció egyensúlyát, és a talajvíz szennyeződéséhez vezetnek. Ennek tisztaságát csak úgy lehet a jövőre is biztosítani - mondják a szakértők -, ha a régi Duna-mederben ezentúl is ugyanannyi víz folyik keresztül, mint a múltban. (folyt.)
1990. április 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- Bős-Nagymaros - 1. folyt.
|
Ezért tehát megengedhetetlen, hogy a Duna vizét áttereljék a hatalmas erőműcsatornába. A szakértők leszögezik, a csatornát csak akkor volna szabad árasztani, ha egyébként a Duna kiáradna medréből. Csak ilyen árvíz esetén vállalható, hogy az eredetileg 750 megawattos méretezett turbinákat üzembe helyezzék. Ha ezeket a fenntartásokat nem vennék figyelembe, és mégis az eredeti tervek szerint kezdenék meg az áramtermelést, akkor ennek elengedhetetlen előfeltétele, hogy a rendkívül magas költségekre való tekintet nélkül oly szűrőtelepeket létesítsenek, amelyek révén kivonnák a vízből a kőolajat, a klórozott szénhidrogént, a fenolokat és mindazokat a szennyeződéseket, amelyek rákos megbetegedéseket okozó s az anyaméhben fejlődő magzatot megtámadó mérgeket tartalmaznak.
E szűrőberendezések üzeme meghaladná az egész gabcsikovói erőmű építkezésének 20 milliárd cseh koronára rúgó költségét - mondják a csehszlovák szakértők, és hozzáfűzik: emellett mesterséges öntözéssel kellene biztosítani azoknak a földeknek a termékenységét, amelyek ez idő szerint még elengendő talajvízhez jutnak. A bizottság vitathatatlannak tartja, hogy a gabcsikovói vízi erőmű nem működne rentábilisan.
A Der Standard cikkének szerzője úgy tudja, hogy a csehszlovák bizottság nyomatékosan felszólítja majd a prágai illetékeseket, csak messzemenően redukált arányokban valósítsák meg az erőmű tervet. +++
1990. április 13., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|