Rendszerváltás és az MTI

	Decentralizálás és önkormányzat - Franciországban - 2
A helyi önkormányzat jogai elsősorban a saját terület fejlesztésére vonatkoznak. A francia állam például nem helyezte a helyi testületek irányítása alá sem az oktatásügyet, sem az egészségügyet: ezek szigorúan központosított jellegűek, az országos minisztériumok illetékességébe tartoznak. Ugyancsak igen korlátozott a helyi önkormányzatok jogköre a rendőri feladatok ellátásában: bár sok helyütt mód van városi rendőrség felállítására - Párizs és több más nagyváros számára ez jelenleg nem lehetséges, - annak feladatköre korlátozott és a fontosabb rendőri feladatok továbbra is a belügyminisztérium irányítása alá tartozó országos rendőri szervek, illetve a védelmi minisztériumhoz tartozó csendőrség kezében maradnak. A gazdasági feladatokba, a helyi fejlesztésére szolgáló programok kialakításában és megvalósításában viszont szinte kizárólag a helyi testületek dönthetnek. Igaz, az állam közvetve fenntartja beleszólási jogát: megyei szinten a prefektusok kinevezésével, helyi szinten a polgármesterek fölötti felügyeleti jog fenntartásával. A prefektus sajátos jogkörű és feladatú adminisztrátor: egyrészt ő a központi kormányzat képviselője, másrészt a választott testület által létrehozott helyi adminisztráció vezetője is. A polgármesterek feletti felügyelet azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedésekkel ellentétesen eljáró polgármestereket fel lehet függeszteni, a központi szervek döntésével. A gazdasági, területfejlesztési, kommunális fejlesztési programok megvalósításához természetesen eszközök kellenek. Franciaországban az adók bizonyos része automatikusan a helyi testületekhez kerül: az ingatlanok adója mellett részesednek a jövedelemadóból és a forgalmi adóból is. Ugyanakkor a kormány támogatást is ad a központi bevételekből a fejlesztési programok végrehajtásához és természetesen az önkormányzati testületek szabadon rendelkeznek saját bevételeikkel. Ez biztos alapot ad a programok megvalósításához. A probléma ott van, hogy az adminisztratív közösségek száma igen nagy: mintegy 38 ezer olyan lakott terület van, amelynek élén választott testület áll, de ezek igen jelentős része 500 lakosnál kisebb lélekszámú települése. Ezért a decentralizálás keretében lehetőséget kaptak az önálló - nem adminisztratív, hanem gazdasági célokat szolgáló - társulásra, hiszen önállóan nem lennének képesek nagyobb feladatok megoldására.(folyt.) 1990. augusztus 6., hétfő 10:41
Vissza » Folytatásokkal »