Rendszerváltás és az MTI

	Decentralizálás és önkormányzat - Franciaországban 1.
Párizs, 1990. augusztus 6. hétfő (MTI-Panoráma) - Legyen nagyobb a helyi, a körzeti önkormányzatok jogköre, legyen demokratikusabb a helyi döntések meghozatala - ezt célozza a hivatalos indoklás szerint az az új törvénytervezet, amelyet a szokásos augusztusi szünet előtti utolsó ülésen fogadott el a francia minisztertanács. A tervezet majd a parlament őszi ülésszaka elé kerül, s bár az ellenzék képviselői móris hevesen bírálják, alapelveit nem vitatják. Így valószínű, hogy a korábbi kormányzatok által elindított, valamennyi politikai irányzat által támogatott decentralizációs folyamat, az önkormányzatok jogainak bővítése tovább lép az országban. A központi hatalom jogköreinek bizonyos mértékű átadása nem ezzel a javaslattal kezdődött meg a franciáknál - ennek a folyamatnak régi hagyományai vannak, de jelentős ellenfelei is, akik a központi államapparátus hatalmát féltik tőle. Az ilyen ellenállás azonban nem gátolhatta meg a decentralizálás előrehaladtát, azt, hogy a központi jogokból mind több és több kerüljön át a különböző választott helyi és körzeti testületek jogkörébe. Ezek főként a helyi gazdaságra vonatkoznak, de számos adminisztrációs, korábban az államigazgatás kizárólagos jogkörébe tartozó feladat is átkerült már a választott testületek kezébe. A legutóbbi törvény, amelyet kezdeményezőjéről, a szocialista párti akkori belügyminiszterről csak Deferre-törvény néven szokták emlegetni, 1982-ben született meg. A központi adminisztráció egyes feladatait három, különböző szintű önkormányzatnak, választott testületnek adták át: egyrészt a helyi - városi, falusi, - közigazgatásnak, másrészt a departement-ek, - a mi fogalmaink szerint a megyéknek megfelelő testületek - választott tanácsainak, s egyes vonatkozásokban a körzetek, a több, általában gazdaságilag és földrajzilag egymáshoz szorosan kapcsolódó departementből álló region-ok tanácsainak. Megyéből a francia anyaország területén 95, körzetből 22 van, de egyes városok, különleges adottságú területek ezen felül is kaptak bizonyos önkormányzatot. Míg a körzet tanácsa nem közvetlen választás útján jön létre, mert tagjai a körzethez tartozó megyék képviselői, illetve az oda tartozó választókerületekben az országos törvényhozásba megválasztott képviselők, a helyi, illetve megyei tanácsok tagjait a lakosság választja. (folyt.) 1990. augusztus 6., hétfő 10:39
Vissza »

	Decentralizálás és önkormányzat - Franciországban - 2
A helyi önkormányzat jogai elsősorban a saját terület fejlesztésére vonatkoznak. A francia állam például nem helyezte a helyi testületek irányítása alá sem az oktatásügyet, sem az egészségügyet: ezek szigorúan központosított jellegűek, az országos minisztériumok illetékességébe tartoznak. Ugyancsak igen korlátozott a helyi önkormányzatok jogköre a rendőri feladatok ellátásában: bár sok helyütt mód van városi rendőrség felállítására - Párizs és több más nagyváros számára ez jelenleg nem lehetséges, - annak feladatköre korlátozott és a fontosabb rendőri feladatok továbbra is a belügyminisztérium irányítása alá tartozó országos rendőri szervek, illetve a védelmi minisztériumhoz tartozó csendőrség kezében maradnak. A gazdasági feladatokba, a helyi fejlesztésére szolgáló programok kialakításában és megvalósításában viszont szinte kizárólag a helyi testületek dönthetnek. Igaz, az állam közvetve fenntartja beleszólási jogát: megyei szinten a prefektusok kinevezésével, helyi szinten a polgármesterek fölötti felügyeleti jog fenntartásával. A prefektus sajátos jogkörű és feladatú adminisztrátor: egyrészt ő a központi kormányzat képviselője, másrészt a választott testület által létrehozott helyi adminisztráció vezetője is. A polgármesterek feletti felügyelet azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedésekkel ellentétesen eljáró polgármestereket fel lehet függeszteni, a központi szervek döntésével. A gazdasági, területfejlesztési, kommunális fejlesztési programok megvalósításához természetesen eszközök kellenek. Franciaországban az adók bizonyos része automatikusan a helyi testületekhez kerül: az ingatlanok adója mellett részesednek a jövedelemadóból és a forgalmi adóból is. Ugyanakkor a kormány támogatást is ad a központi bevételekből a fejlesztési programok végrehajtásához és természetesen az önkormányzati testületek szabadon rendelkeznek saját bevételeikkel. Ez biztos alapot ad a programok megvalósításához. A probléma ott van, hogy az adminisztratív közösségek száma igen nagy: mintegy 38 ezer olyan lakott terület van, amelynek élén választott testület áll, de ezek igen jelentős része 500 lakosnál kisebb lélekszámú települése. Ezért a decentralizálás keretében lehetőséget kaptak az önálló - nem adminisztratív, hanem gazdasági célokat szolgáló - társulásra, hiszen önállóan nem lennének képesek nagyobb feladatok megoldására.(folyt.) 1990. augusztus 6., hétfő 10:41
Vissza »

	Decentralizálás és önkormányzat - Franciaországban - 3.
Az új törvény most ezeket a jogköröket kívánja tovább bővíteni. Három területen javasol változásokat: egyrészt a központi adminisztráció beavatkozásának további csökkentését, másrészt a helyi demokrácia fejlesztését, harmadrészt a helyi együttműködés továbbfejlesztését kívánja ösztönözni. A viták főként az első pont körül összpontosulnak: a törvény ugyanis, a jobb együttműködés érdekeire hivatkozva, tulajdonképpen megnöveli az államot képviselő prefektusok jogkörét s az ellenzék - jobb és baloldalon egyaránt - ezt visszatérésnek minősíti az állami gyámkodáshoz az önkormányzati testületek felett. Bár a törvénytervezet szerint a központi államapparátusnak ,,csupán azokat a funkciókat kell gyakorolnia, amelyek nem adhatók át a a helyi hatóságoknak,,, a körzetek prefektusa ezentúl nagyobb beleszólást kap a megyei ügyekbe, mintegy felettes hatósága lesz a megyéknek a területfejlesztési, közigazgatási ügyekben. Igaz, hogy a hatásköröket egy később kialakítandó charta keretében újra szabályoznák, ez a charta azonban nem része a törvénytervezetnek, vagyis a körzeti prefektus jogait nem határolják körül. A helyi demokrácia fejlesztésére irányuló passzus ,,átlátszóbbá,, akarja tenni a helyi közigazgatás tevékenységét s egyúttal nagyobb beleszólást kíván biztosítani a lakosságnak. Ezt elsősorban a helyi népszavazásokkal szándékozik elérni: megnöveli a választott testületek tagjainak, vagy a lakosság csoportjainak lehetőségét arra, hogy a döntésekről népszavazást eredményezzenek, előírja, hogy a választott testületek tagjainak nagyobb tájékoztatást kell kapniok a helyi döntésekről és a fontosabb gazdasági jellegű döntéseket, például a fejlesztési programba kapcsolódó szerződéseket előzetesen nyilvánosságra kell hozni. A legfontosabb intézkedés a tervezetben a kormány képviselői szerint a helyi önkormányzatok együttműködése lehetőségének kiszélesítése. A közös intézmények létrehozásának joga kibővül, lehetőség nyílik a települések együttműködési szervezeteinek létrehozására, az egymással szomszédos körzetek együttes fejlesztési programjainak kialakítására és megvalósítására, sőt arra is, hogy a területi egységek együttműködést alakítsanak ki más országok hasonló egységeivel. Hogy az pontosan mit jelent, a törvénytervezet nem szabja meg, de természetesen kizárólag gazdasági jellegű együttműködési megállapodásokra gondol, amelyek az 1992 után létrejövő nyugat-európai együttműködésben többé-kevésbé természetesen lesznek majd.+++ Kis Csaba - MTI-Panoráma 1990. augusztus 6., hétfő 10:47
Vissza »