|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Lovar Egylet állásfoglalása
"... Magyar Lovar Egylet elnöksége kinyilvánítja
igényét a két jogelőd egyesület 1950-ben államosított teljes
vagyonára.
A Magyar Lovar Egylet kötelezettséget vállal arra, hogy ezt a
vagyont kizárólag a magyar lóversenyzés és lótenyésztés
fejlesztésére használja fel."
SZER, Magyar híradó:
Romániai főispánok
"Az utóbbi hetekben sok izgalmat okozott a székelyföldi
lakosság számára, hogy a kormány által kinevezett megyevezetők,
prefektusok - magyarul főispánnak megfelelő funkciót jelentő állás -
kinevezése nem a lakosság kívánsága, nem a
lakosság etnikai összetételének megfelelően történt.
Kovászna megyében élesedett ki legjobban a helyzet, ahol egy
tüntetés is kilátásban volt. Végül többnapos huza-vona után - miután
az RMDSZ hivatalosan állást foglalt ebben a kérdésben és Iliescu
elnökhöz, valamint Roman miniszterelnökhöz fordult, feltüntetve az
erdélyi megyében az RMDSZ-tagok, illetve a magyar lakosság
százalékarányát, és egyértelműen megfogalmazta az igényt a különböző
kinevezett tisztségviselők etnikai elosztására, megoszlására -
sikerült Kovászna megyében is egy köztiszteletben álló személyt,
Fodor urat prefektusnak kineveztetni."
|
|
|
|
|
|
|
Decentralizálás és önkormányzat - Franciaországban 1.
|
Párizs, 1990. augusztus 6. hétfő (MTI-Panoráma) - Legyen
nagyobb a helyi, a körzeti önkormányzatok jogköre, legyen
demokratikusabb a helyi döntések meghozatala - ezt célozza a
hivatalos indoklás szerint az az új törvénytervezet, amelyet a
szokásos augusztusi szünet előtti utolsó ülésen fogadott el a
francia minisztertanács. A tervezet majd a parlament őszi ülésszaka
elé kerül, s bár az ellenzék képviselői móris hevesen bírálják,
alapelveit nem vitatják. Így valószínű, hogy a korábbi kormányzatok
által elindított, valamennyi politikai irányzat által támogatott
decentralizációs folyamat, az önkormányzatok jogainak bővítése
tovább lép az országban.
A központi hatalom jogköreinek bizonyos mértékű átadása nem ezzel a javaslattal kezdődött meg a franciáknál - ennek a folyamatnak régi hagyományai vannak, de jelentős ellenfelei is, akik a központi államapparátus hatalmát féltik tőle. Az ilyen ellenállás azonban nem gátolhatta meg a decentralizálás előrehaladtát, azt, hogy a központi jogokból mind több és több kerüljön át a különböző választott helyi és körzeti testületek jogkörébe. Ezek főként a helyi gazdaságra vonatkoznak, de számos adminisztrációs, korábban az államigazgatás kizárólagos jogkörébe tartozó feladat is átkerült már a választott testületek kezébe.
A legutóbbi törvény, amelyet kezdeményezőjéről, a szocialista párti akkori belügyminiszterről csak Deferre-törvény néven szokták emlegetni, 1982-ben született meg. A központi adminisztráció egyes feladatait három, különböző szintű önkormányzatnak, választott testületnek adták át: egyrészt a helyi - városi, falusi, - közigazgatásnak, másrészt a departement-ek, - a mi fogalmaink szerint a megyéknek megfelelő testületek - választott tanácsainak, s egyes vonatkozásokban a körzetek, a több, általában gazdaságilag és földrajzilag egymáshoz szorosan kapcsolódó departementből álló region-ok tanácsainak. Megyéből a francia anyaország területén 95, körzetből 22 van, de egyes városok, különleges adottságú területek ezen felül is kaptak bizonyos önkormányzatot. Míg a körzet tanácsa nem közvetlen választás útján jön létre, mert tagjai a körzethez tartozó megyék képviselői, illetve az oda tartozó választókerületekben az országos törvényhozásba megválasztott képviselők, a helyi, illetve megyei tanácsok tagjait a lakosság választja. (folyt.)
1990. augusztus 6., hétfő 10:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|