|
|
|
|
A munkástanácsok szerepe
|
------------------------
München, 1990. augusztus 5. (SZER, Világhíradó) - Mint a közelmúltban lezajlott országos szakszervezeti kerekasztal-tanácskozás bizonyította, a megalakuló munkástanácsok és központi szervezteik most keresik jogos helyüket és szerepüket a formálódó magyar politikai életben. Hogy hol van ez a jogos hely és mi lehet ez a szerep, erről a vélemények megoszlanak. Kézdy Pál kommentárja:
- A munkástanácsok szerveződésében az fejeződik ki, hogy a munkavállalók érdekképviselete és érdekvédelme nincs megoldva, noha több szervezet is késznek mutatkozott e feladat vállalására. A Munkástanácsok Országos Szövetsége az MDF-hez közelálló Munkásérdekvédelmi Tanács és Központi Munkástanács a napokban ugyan létrehozta az Egyesült Munkástanácsok Országos Szövetségét, de továbbra is tisztázatlan a munkástanácsok szerepköre.
Az 1956-ban forradalmi szükséghelyzetben az egész társadalom képvisletét felvállaló, általános hatáskörü politikai, államhatalmi funkciókat is ellátó munkástranácsokra a jelenlegi helyzetben nincs szükség. Ezt a funkciót ma a politikai pártok, a demokratikus állam kiépülő központi és helyi intézményei látják el. A vállalati kollektív tulajdonos szerepét betöltő jugoszláv típusú munkástanácsok, a munkásönigazgatás koncepciója nem vált be. Jugoszláviában bebizonyosodott, hogy a vállalatok gazdáinak kikiálltott munkástanácsok nem képesek betölteni a szabadpiac működéséhez szükséges valódi tőketulajdonos funkcióját.
Úgy tűnik tehát, hogy a Magyarországon most szerveződő és egyesült munkástanácsok feladata elsősorban az érdekképviselet lehet, nem pedig a tulajdonosi és gazdasági irányítói szerepkör ellátása. A munkavállalói érdekképviselet erre létesült, mondhatni klasszikus szervezetei a szakszervezetek. (folyt.)
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A munkástanácsok szerepe - 1. folyt.
|
A magyar munkástanácsoknak ott, ahol csak az egykori állampárti SZOT utódszervezetei működnek, a hiteles érdekképviseletet kell felvállaniok. Ahol független, demokratikus szakszervezetek működnek, ott osztozniuk kell a hiteles helyi érdekképviseleten. A munkátanácsok - mint érdekképviseleti szervek - területi és országos szerveződése, sőt ágazati, szakmai szerveződése is indokolt. Ennyiben a szakszervezetek versenytársai az érdekképviselet ellátásban. Az érdekképviseleti pluralizmus nagyonis indokolja működésüket.
Milyen lehet a munkástanácsok viszonya a vállalati tanácsokhoz?
A vállalati tanácsok nem csupán a munkavállalókat, hanem az egész vállalati kolletívát képviselik. A munkavállalók képviseletét ma még a szakszervezeti üzemi bizottságok látják el a vállalati tanácsokban. A pártállam által létrehozott vállalati tanácsok az új helyzetben korábbi formális tevékenységükről áttérhetnek az érdemi működésre. Fontos szerepet játszhatnak azáltal, hogy most már ténylegesen gyakorolhatják eddig csak papíron meglévő egyeztetési, véleményezési és döntési jogaikat. E jogok gyakorlása eddig azért szenvedett csorbát, mert a vállalati tanács tagjainak a felét manipulált módon választották, a másik felét az igazgató nevezte ki. A hangadó az üzemi négyszög volt és szavazategyenlőség esetén az igazgató döntött.
Ősszel ismét megválasszák a vállalati tanácsokat. Ezúttal fontos szerepük lehet a vállalat régi vezetőinek az elmozdításában és új, felsőszintű vezetőinek a jóváhagyásában. És ez lehet az alkalom arra, hogy a független szakszervezetek és a munkástanácsok képviselői is a vállalati tanácsok tagjai közé kerüljenek. (folyt.)
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A munkástanácsok szerepe - 2. folyt.
|
A munkástanácsok helyi szinten a vállalati tanácsokban lévő képviseletük révén bizonyos irányítói és tulajdonosi feladatokat is elláthatnak. De csak a piacgazdálkodásba való átmenet időszakában. Különösen abban a vonatkozásban, hogy a privatizáció ne váljon a közvagyon fosztogatásává. Az állami tulajdon a társadalom egészének a munkájaként állott elő, tehát senki nem sajátíthatja ki ellenérték nélkül.
Ha már letisztul a helyzet és kialakulnak a jogszerű tulajdonosok, ha megszilárdul a piacgazdaság, akkor a munkástanácsok tovább közelednek a munkavállalók felé. Ez országos szinten már ma is így van. Az országos érdekegyeztető fórum ülésén a munkástanácsok a szakszervezeti kerekasztal többi résztvevőjével együtt a munkavállalói oldalon foglaltak helyet. A munkáltató oldal még csak most szerveződik és a kormány pedig még mindig az ország legnagyobb munkáltatója, az állami üzemek révén. A kormánynak - bármennyire sodorják teendői - nagyobb gondot kell fordítania arra, hogy gazdasági koncepcióit előre megvitassa az érdekvédelmi szervezetekkel, köztük a munkástanácsokkal is. +++
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|