|
|
|
|
A munkástanácsok szerepe
|
------------------------
München, 1990. augusztus 5. (SZER, Világhíradó) - Mint a közelmúltban lezajlott országos szakszervezeti kerekasztal-tanácskozás bizonyította, a megalakuló munkástanácsok és központi szervezteik most keresik jogos helyüket és szerepüket a formálódó magyar politikai életben. Hogy hol van ez a jogos hely és mi lehet ez a szerep, erről a vélemények megoszlanak. Kézdy Pál kommentárja:
- A munkástanácsok szerveződésében az fejeződik ki, hogy a munkavállalók érdekképviselete és érdekvédelme nincs megoldva, noha több szervezet is késznek mutatkozott e feladat vállalására. A Munkástanácsok Országos Szövetsége az MDF-hez közelálló Munkásérdekvédelmi Tanács és Központi Munkástanács a napokban ugyan létrehozta az Egyesült Munkástanácsok Országos Szövetségét, de továbbra is tisztázatlan a munkástanácsok szerepköre.
Az 1956-ban forradalmi szükséghelyzetben az egész társadalom képvisletét felvállaló, általános hatáskörü politikai, államhatalmi funkciókat is ellátó munkástranácsokra a jelenlegi helyzetben nincs szükség. Ezt a funkciót ma a politikai pártok, a demokratikus állam kiépülő központi és helyi intézményei látják el. A vállalati kollektív tulajdonos szerepét betöltő jugoszláv típusú munkástanácsok, a munkásönigazgatás koncepciója nem vált be. Jugoszláviában bebizonyosodott, hogy a vállalatok gazdáinak kikiálltott munkástanácsok nem képesek betölteni a szabadpiac működéséhez szükséges valódi tőketulajdonos funkcióját.
Úgy tűnik tehát, hogy a Magyarországon most szerveződő és egyesült munkástanácsok feladata elsősorban az érdekképviselet lehet, nem pedig a tulajdonosi és gazdasági irányítói szerepkör ellátása. A munkavállalói érdekképviselet erre létesült, mondhatni klasszikus szervezetei a szakszervezetek. (folyt.)
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|