|
|
|
|
A Kisgazdapárt Polgári Tagozata
|
-------------------------------
München, 1990. augusztus 5. (SZER, Világhíradó) - A koalícióban résztvevő nagymúltú Kisgazdapárt hosszú nevében ott viseli a "polgári" jelzőt. Ezt igazolják hagyományai is. De egy éve történt újjászületése óta gyakorlatilag csak parasztpártként működött. Most ezen kívánnak változtatni, mint Makvári György budapesti interjúja tanúsítja:
- A közelmúltban a sajtóban feltűnt az érdeklődés a Kisgazdapárt tagszervezési kérdései iránt. A Polgári Tagozat országos szervező bizottságának egyik tagjával, Virágh Ferenc professzorral beszélgetek budapesti stúdiónkban az esemény hátteréről és a tanácskozás céljairól. Professzor úr, mi indokolta magának a Polgári Tagozatnak a megalakítását?
- 1989-ben, tehát négy évtizedes szünet után újra talpraállt Független Kisgazdapárt, mint történelmi párt, vezetőitől elvárható lett volna, hogy szociológiailag elemezzék közvetlenül az elmúlt idők eseményeit, történéseit és világosabban lássák a politikai feladatokat. Ez az elemzés különböző okok miatt sajnos nem történt meg. Sőt Hozott a vezetőség egy olyan történelmi tévedésnek minősíthető döntést, hgoy a Kisgazdapárt Polgári Tagozatának újraszervezését nem engedélyezi. Ennek a következménye, hogy az 1990-es országgyűlési választáson a Kisgazdapárt a vártnál jóval gyengébben szerepelt. Tudniillik az értelmiségi, az alkalmazott réteg felszívódott a "demokrata" szót nevében szerepeltető két pártba, tehát a Magyar Demokrata Fórumba és a Szabad Demokraták Szövetségébe. Ráadásul a társadalom sajnálatos, egyben sajátos vonása, hogy a magántulajdon alapján gondolkodó klasszikus polgárság 1989-ben és 1990-ben szinte nem is létezett Magyarországon. (folyt.)
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Kisgazdapárt Polgári Tagozata - 1. folyt.
|
A helyzet elemzéséhez hozzátartozik továbbá, hogy a vidék megfélemlített lakossága jórészt nem is mert a korábban tragikus sorsú Kisgazdapárt mögé felsorakozni, tekintettel a párt szűk területen ható földprogramjára. A párt szinte nem is célzott meg más kérdést, mint a földprogramot.
- Professzor úr Megítélése szerint a Kisgazdapárt vezetősége levonta-e időközben a szükséges következtetéseket?
- 1990 tavaszán, tehát a választások után a Kisgazdapárt politikai bizottsága úgy döntött, hogy meg kell kezdeni a párt Polgári Tagozatának újjászervezését. Hogy a vállalkozó, vagy a privatizálás útján vállalkozóvá váló szövetkezeti tagokat, ipari munkásokat, kereskedelmi és egyéb alkalmazottakat, illetve az értelmiségieket a párt számára megnyerjék.
Időközben az ország számos helyén már létrejött a Polgári Tagozat a párt alapszervezetein belül. Ezért vált szükségessé, hogy a tagozat országos programtéziseit kidolgozza a vezető testület és konkretizálja a szervezeti kérdéseket is.
- Az ideiglenes szervező bizottságnak egyik tagja ön, professzor úr, hogyan képzeli el ezeket az aktuális, szükséges lépéseket?
- A Polgári Tagozat politikai tézisei időközben elkészültek. Eközben jól kitapintható, jelentős elképzelésbeli különbség mutatkozik Budapest és a többi kiemelt nagyvárosok - így Szeged, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs - Kisgazdapárttal szimpatizáló és a vidéki községekben lakó szimpatizánsok véleménye között. Nem közömbös, hogy megtaláljuk a különböző elképzelések közt a közös nevezőt és a véleményegyesítés útjára lépjünk. Annál is inkább, mert cél a különböző rétegek érdekképviselete. Ennek érdekében hívtuk össze a Kisgazdapárt elnöksége részéről a megyék és a kiemelt városok tagozatvezetőit, szervezőit egy országos tanácskozásra, melyet a budapesti székházban tartunk augusztus 4-ikén. +++
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|