|
|
 |
|
 |
Interjú a földtulajdon rendezéséről
|
-----------------------------------
München, 1990. augusztus 5. (SZER, Földközelben) - Várkonyi
Balázs interjúja:
- Tudomásom szerint semmiféle földje nem volt a családomnak
soha. Egyetlen arasznyi sem, így aztán jusson sem lehet. Erre mondja
azt Sós János, illési gazda, hogy boldog ember vagyok. Mert az ő
véleménye szerint a földrendezés nagyon sok fájdalmat, feszültséget,
szomorúságot fog még okozni az embereknek. Miközben egy csomóan a
boldogságot érik el ezáltal. Dr. Mándy Endre földművelésügyi
államtitkár, hogyan véli, az aggodalom jogos-e?
- Egy elrontott tulajdoni viszonyt, tulajdoni állapotot
helyreállítani - biztosan, hogy igaza lesz a gazdának - sok
nehézséget és bizonyos sérelmeket fogunk okozni. De meggyőződésem,
hogy az igazságtevéshez hozzátartozó sérelmeket tudomásul kell
vennünk. Végeredményben arról van szó, hogy a magyar parasztság
olyan durva megpróbáltatásokon, olyan megaláztatásokon ment
keresztül - és ez a parasztság többségére áll -, amelyet egy
jogállam nem tarthat fenn. Ennek a jóvátételnek szerves része a
tulajdonviszonyok rendezése. Hiszen ez a terület volt, ahol a
legsúlyosabb sérelmek érték, ahol a pártállam a maga ötletgazdag
jogtalanságának teljes fegyvertárát felvonultatta. Csak mellékesen
jegyzem meg, hogy alig tudtuk meghatározni azoknak a sérelmeknek a
körét, ami egyáltalán érhette ezeket az embereket, mert ebben
rendkívül leleményes volt a pártállam.
De visszatérve az esetleges sérelmekre: a mi elképzelésünk azért
arra irányul, hogy ezeket a sérelemek a lehető legkisebbre
szorítsuk. Összekapcsoltuk mi ezt a jóvétételt a tulajdonviszonyok
általános rendezésével. Egy olyan tulajdoni struktúrát kívánunk
felépíteni, amelyik alapja lehet egy korszerű agrárpolitikának is.
(folyt.)
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Interjú a földtulajdon rendezéséről - 1. folyt.
|
Itt céloznék arra, hogy a földek visszaadására, illetve a
tulajdonviszonyok rendezésére egy bizonyos sorrendet állítottunk
fel. És ez a sorrend döntő szerepet játszik abban, hogy a sérelmeket
a lehető legkisebbre szállítsuk le. Tulajdonképpen arról van szó,
hogy legelőször azokat a termelőszövetkezeti tagokat, állami
gazdasági dolgozókat akarjuk földhöz juttatni, akik úgy kerültek be
ezekbe a mezőgazdasági üzemekbe, hogy már nem volt földjük. És a
jelenlegi állami gazdasági dolgozók, illetve termelőszövetkezeti
tagok túlnyomó többségének nincs semmiféle földtulajdona.
Alapvető fontossága van annak, hogy aki a földdel dolgozik,
annak a tulajdonosi pozícióját megvalósítsuk. És én úgy gondolom,
hogy ez a széles réteg, amely körülbelül 90 ezer állami gazdasági
dolgozót és közel 300 ezer tsz-tagot jelent, ezeknek a földhöz való
viszonyát - hiszen ezzel dolgoznak - ezeket akkor rendbe tudjuk
tenni, ha földhöz, földtulajdonhoz juttatjuk őket.
- Mi lesz vajon a második lépcső, államtitkár úr?
- A második lépcsőben kerülhet sor arra a bizonyos történelmi
igazságszolgáltatásra, hogy az eredeti tulajdonosok, akiktől
1947-től gyakorlatilag a múlt év végéig, a megváltás megszüntetéséig
- a legkülönbözőbb fondorlattal elvonták a tulajdont -, ezek a még
élő személyek visszakapják a tulajdonukat.
Na most itt mindjárt megérti, hogy nagyon sok változás történt,
40 év változásai a földviszonyokat is érintették. Félmillió hektár
földet beerdősítettek, félmillió hektár föld körülbelül beépült,
közel 600 ezer hektár legelő tönkrement. Ezek a változások
megakadályozzák azt, hogy mindenki visszakaphassa az eredeti
földjét. Tehát ez is egy bizonyos értelemben sérelemként fogható
fel, hogy arra nem számíthat az a széles réteg, akik ezeknek a
jogtalanságoknak a szenvedő alanyai voltak, hogy az eredeti
földjüket visszakapják. Itt egy értékarányos jóvátételt kísérlünk
megoldani, hogy legalább a föld értékében kapják vissza azt, amit
elveszítettek. (folyt.)
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú a földtulajdon rendezéséről - 2. folyt.
|
- Akkor következne egy harmadik lépcső: azoknak a kielégítése,
akik csak örökséggel, illetve egy elvi dologgal bírnak. Ez lesz
talán a legbonyolultabb. Hiszen alapvetően két szempontot kell
figyelembe venni. Az egyik, hogy minden jogsérelem orvosoltassék, a
másik, hogy garantálva legyen - és ez a földtörvény-tervezetben is
benne van - ne legyen azé, aki nem tudja megművelni, vagy
megműveltetni. Tehát bizonyítom például én, hogy megművelni nem
tudom ugyan, de műveltetni igen?
- Egy nyilatkozatot kell tenni. Én úgy gondolom, hogy eljött
azért annak az ideje is, hogy az adott szó szentségét bevigyük a
magyar közéletbe. És ennek adminisztratív eszközökkel érvényt fogunk
szerezni. Ennek a nyilatkozatnak az alapján, vagy a nyilatkozattétel
után valaki nem tesz eleget a földművelési kötelezettségének, akkor
ugyanez a földrendező bizottság, amelyik a tulajdonát
visszaállította, ez meg is fogja tőle vonni a tulajdont.
- Én aggódom államtitkár úr, hogy ez óriási adminisztrációs
terhet ró mindenféle testületre, helyhatóságra, minisztériumra,
földrendező bizottságokra egyaránt és mire kiderül, hogy valakitől a
lehetőséget el kell venni, mert nem él vele, addig esetleg óriási
területek mennek tönkre.
- Minden településen lesz ilyen bizottság. Én úgy gondolom, hogy
ezek a helybeli emberek, akik megfelelő helyi ismeretekkel is
rendelkeznek, ezek számára nem lesz olyan bonyolult ügy ebben
dönteni, hiszen a munkák elvégzésének naptár szerint megvan az
időpontja, és ezek különböző időpontok, ezek figyelemmel kísérhetők,
nyilván figyelemmel is fogják kísérni. Mi megfelelően ezeket a
bizottságokat eligazítjuk és társadalmi alapon ezek a kérdések
szerintem rendeződni fognak. (folyt.)
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú a földtulajdon rendezéséről - 3. folyt.
|
További problémát látunk a földek kijelölésében, különösen ott,
azokon a területeken, amelyek aglomerációs övezetekbe tartoznak,
vagy üdülőterületeken vannak. Itt nyilvánvalóan nagyobb lesz a föld
iránti érdeklődés. Hozzá szeretném azonban tenni azt, hogy meg
fogjuk akadályozni, hogy ezeken a területeken parcellázások
történjenek, mégpedig azzal, hogy a föld rendeltetését, tehát a
mezőgazdaságból való kivonását a törvény meg fogja tiltani 5, vagy
10 évig - ezt majd a parlament dönti el, hogy ez az időtartam mennyi
lesz.
- Államtitkár úr szavaiból számomra az derült ki, hogy a
földtörvény egy olyan merev terv, amely egyrészt kizárja a
bábáskodást, másrészt lehetőséget ad, hogy a helyi erők
érvényesüljenek, hogy a demokratizmus megvalósuljon. És ez
mindenképpen megnyugatónak tűnik. Hogyan gondolja ön, mennyi idő
alatt mehet végbe a földrendezés Magyarországon?
- Én úgy gondolom, hogy a törvény 6 hónapos bejelentési
határidőt írt elő, tehát 6 hónap áll az igénylők rendelkezésére,
hogy az igényeket bejelentsék. De ezzel az igénybejelentéssel együtt
már bizonyos előkészítőmunkák megindulhatnak. Én úgy gondolom, hogy
a legrosszabb esetben két év alatt lebonyolítható ez az egész
földtulajdon-rendezés. +++
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|