|
|
 |
|
 |
- Interjú a földtulajdon rendezéséről - 2. folyt.
|
- Akkor következne egy harmadik lépcső: azoknak a kielégítése,
akik csak örökséggel, illetve egy elvi dologgal bírnak. Ez lesz
talán a legbonyolultabb. Hiszen alapvetően két szempontot kell
figyelembe venni. Az egyik, hogy minden jogsérelem orvosoltassék, a
másik, hogy garantálva legyen - és ez a földtörvény-tervezetben is
benne van - ne legyen azé, aki nem tudja megművelni, vagy
megműveltetni. Tehát bizonyítom például én, hogy megművelni nem
tudom ugyan, de műveltetni igen?
- Egy nyilatkozatot kell tenni. Én úgy gondolom, hogy eljött
azért annak az ideje is, hogy az adott szó szentségét bevigyük a
magyar közéletbe. És ennek adminisztratív eszközökkel érvényt fogunk
szerezni. Ennek a nyilatkozatnak az alapján, vagy a nyilatkozattétel
után valaki nem tesz eleget a földművelési kötelezettségének, akkor
ugyanez a földrendező bizottság, amelyik a tulajdonát
visszaállította, ez meg is fogja tőle vonni a tulajdont.
- Én aggódom államtitkár úr, hogy ez óriási adminisztrációs
terhet ró mindenféle testületre, helyhatóságra, minisztériumra,
földrendező bizottságokra egyaránt és mire kiderül, hogy valakitől a
lehetőséget el kell venni, mert nem él vele, addig esetleg óriási
területek mennek tönkre.
- Minden településen lesz ilyen bizottság. Én úgy gondolom, hogy
ezek a helybeli emberek, akik megfelelő helyi ismeretekkel is
rendelkeznek, ezek számára nem lesz olyan bonyolult ügy ebben
dönteni, hiszen a munkák elvégzésének naptár szerint megvan az
időpontja, és ezek különböző időpontok, ezek figyelemmel kísérhetők,
nyilván figyelemmel is fogják kísérni. Mi megfelelően ezeket a
bizottságokat eligazítjuk és társadalmi alapon ezek a kérdések
szerintem rendeződni fognak. (folyt.)
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|