 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa:
Ne egymás ellen - mégegyszer a munkástanácsokról
"A többségi akarat önmagában kevés a törekvések, szándékok
végrehajtásához és a tovaszaladt egy esztendő tapasztalatai,
tanulságai azt bizonyítják, hogy az úgynevezett paternalista,
atyáskodó társadalom négy évtized alatt formálódott és megkövesedett
szokásait képtelenség sietve odébb lökni. Pedig a felszámolásra
ítélt vállalatok sokasodása, a pénzügyi csődök gyarapodása, a
létgondok szélesedése arra figyelmeztet, hogy ajánlatos lenne
kipróbálni az önigazgatás előnyeit, hátrányait.
Kétségtelen, akadnak zavaros ötletek, ostoba jelszavak szintjén
fogalmazott követelések, de ezek még mindig rokonszenvesebbek, mint
a kísérletet támadók érvelései, a piacgazdasági fejlődést féltők
magyarázkodásai. Hiszen ha alaposan viszgáljuk az elemzések
szövegeit, rögtön észrevehetjük, hogy kik és főleg miért védelmezik
a dolgozó részvételtől a jelenlegi vezetést a gyárak, üzemek,
vállalatok irányítását.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtószemle
|
London, 1990. augusztus 04. (BBC, kora reggeli híradás) A
Kuvait lerohanása által kirobbantott nemzetközi válság ma is uralja
a brit lapok címoldalait. A lapok többsége szalagcímekben
foglalkozik Bush elnök figyelmeztetésével, hogy milyen
következményekkel járna ha Irak a Perzsa-öböl térségében bármely más
országot megszállna. Miután iraki csapatmozdulatokról érkeztek hírek
Kuvait és Szaud-Arábia határvidékéről az amerikai elnök kijelentette
a továbi agresszió megtorló intézkedésekhez fog vezetni.
A Times első oldalán közölt cikk szerint az iraki behatolás
fenyegetése esetleg nem is hagy más lehetőséget az Egyesült Államok
számára minthogy katonai akció útján próbálja biztosítani
Szaud-Arábia nyugati szempontból nagyon fontos óriási
olajtartalékait.
A Daily Telegraph kapcsolja az amerikai figyelmeztetésről szóló
tudósítást a bagdadi nyilatkozattal, miszerint Irak holnapra tervezi
a csapatkivonások megkezdését Kuvaitból, amennyiben azt lehetővé
teszi az ott uralkodó biztonsági helyzet. A lap szerint a
nyilatkozatból világos, hogy Irak bábkormány által tartaná Kuvaitot
ellenőrzése alatt.
A Financial Times előre látja az iraki csapatok gyors
visszavonását. Ezt az elvárást a lap Sevardnadze, szovjet
külügyminiszter nyilatkozatára alapozza, amely bagdadtól kapott
biztosítékokat említ.
A szovjet diplomácia vezetője előtte Moszkvában James Baker
amerikai külügyminiszterrel egyetemben megbélyegezte Irakot. A lapok
a két külügyminiszter közös nyilatkozatát a szuperhatalmi
szolidaritás példátlan megnyilvánulásaként üdvözölték.
Az Independent közli, hogy Szaddam Husszein, iraki elnök holnap
találkozik a kuvaiti emírrel és más arab országok vezetőivel. A lap
áttörést emleget a válság kapcsán.
Ami a krízist taglaló szerkesztőségi cikkeket illeti a Daily
Telegraph szerint a Szaddam Husszein elnök ambícióinak gátat vető
szankciók foganatosítása kérdésében a kezdet biztatónak tünik. A
gyenge láncszemnek maga az arab világ bizonyult, amely csak nagyon
óvatosan, visszafogottan bírálta az inváziót.(folyt.)
1990. augusztus 4., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Sajtószemle - 2/1. folyt.
|
A Telegraph szerint a Nemzetek Közössége előtt álló feladat,
hogy olyan biztonsági garanciák útján szilárdítsa meg a Perzsa-öböl
országainak elszántságát, amelyek egyértelmű kötelezettséget
jelentenek a fegyveres beavatkozásra agresszió esetén. Ennél enyhébb
lépéssel lehetetlen lesz gátat vetni Szaddam elnök déli
terjeszkedésének.
A Guardian szerint az egyetértés a Szovjetunió és az Egyesült
Államok között növeli az esélyét annak, hogy Szaddam Husszein
előbb-utóbb zsákmányának feladására kényszerül. Ha sikerül elnyerni
a térség államainak támogatását, akkor az iraki olajexport blokádja
lehet a következő lépés, így a Guardian.
Az Independent azonban borúlátóbb. Megállapítja, az Irak elleni
szankciók nem sokat érnek és Kuavit a csapatok visszavonását
követően is bagdadi fennhatóság alatt marad. A lap sürgeti a nyugati
világot ne halogassa tovább a lépéseket, amelyek csökkenthetnék
függőségét a közel-keleti olajtól, amely az egész világgazdaságot
oly sebezhetővé teszi.
A Times is egyetért a tekintetben, hogy most kell hozzáfogni a
következő olajsokk megelőzéséhez. Szaddam Husszein agressziójával
esetleg önkéntelen szolgálatot tett a világnak, mert ráébresztette a
nemzetközi véleményt annak a veszélyére ha a piaci erők helyett egy
diktátor birodalmi ambíciói szabják meg az olajárakat, írja a Times.
A legtöbb komoly lap rövidebb hírben számol be Göncz Árpád
elnökké választásáról. A cikkek főként a tényekre és az előzményekre
szorítkoznak.
A Financial Times fölidézi a két legnagyobb magyar politikai
párt májusi megállapodását, amely úgymond politikai szövetségeseik
feje felett született, miszerint a Szabad Demokraták megkapják az
elnöki posztot ha cserében elállnak a törvényhozás
megtorpedózásától. Ez úton óhajtották az uralmon lévő konzervatívok
és az ellenzéki szabadelvűek beheggeszteni az éles hangú választási
kampány által ütött sebeket és kormányozhatóvá tenni az országot a
súlyos gazdasági nehézségek közepette. A kiegyezés tengelyének Göncz
Árpád személye bizonyult.
A Times pedig leszögezi, noha az elnöki tisztség jórészt
szertartásos Göncz Árpád latba veti tekintélyét, hogy az elnök a
nemzet lelkiismeretévé váljon. +++
1990. augusztus 4., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|