Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. augusztus 4. (BBC, kora reggeli híradás) - Irak bejelentette, amennyiben a biztonsági helyzet lehetővé teszi, vasárnap megkezdi csapatainak kivonását Kuvaitból, de semmilyen körülmányek között sem képzelhető el a kuvaiti uralkodóház visszatérése a hatalomra. - Az Egyesült Államok szkeptikusan reagált a bejelentésre és továbbra is szorgalmazza a bűntetőjellegű szankciókat. Az amerikaiak figyelmeztették Irakot, ne tegyen semmilyen lépést sem Szaud-Arábia ellen. - Az Arab Liga megbélyegezte az iraki inváziót, de a tagországok egyharmada ne volt hajlandó jóváhagyni a határozatot. Egyes arab vezetők holnap ülnek össze Szaud-Arábiában, hogy megvitassák a válságot. - Nyugat afrikai jelentések arra engednek következtetni, hogy a térség kormányai beavatkozást mérlegelnek a libériai polgárháború megszüntetésére. Irak közölte: holnap megkezdi csapatainak visszavonását Kuvaitból, hacsak nem fenyegeti veszély Kuvait vagy Irak biztonságát. Az iraki csapatok a nyilatkozat előtt három nappal rohanták le Kuvaitot és megdöntötték az ország kormányát. A közlemény szerint a helyzetet sikerült stabilizálni és az úgymond csődbement rezsim nem fog visszatérni. A BBC közel-keleti tudósítója megállapítja: a nyilatkozat nem hagy kétséget afelől, hogy a kuvaiti uralkodóház, a Szabah család nem kerülhet ismét hatalomra. Tudósítónk értelmezésében a beigért visszavonulás előfeltétele, Bagdad-barát kormány uralma Kuvaitban. Gyakorlatilag iraki bábkormányról van szó. A BBC tudósítója hozzáteszi: az öbölmenti, sőt még a távolabb fekvő arab államok is nehezen fogják elfogadni ezt a feltételt. A bagdadi nyilatkozatot megelőzően egész nap beható diplomáciai tevékenység folyt az arab államok vezetői között. A tevékenység Husszein jordániai uralkodó bejelentésében csúcsosodott ki, miszerint számos arab államfő holnap összeül a szaud-arábiai Dzsiddában, hogy megvitassa a válsághelyzetet. Egyes jelentések szerint maga az iraki vezető Szaddam Husszein is esetleg részt vesz a találkozón. A krízist megvitatták az Arab Liga külügy- minisztereinek kairói találkozóján is. A külügyminiszterek többsége jóváhagyta az iraki inváziót megbélyegző és az iraki csapatok azonnali kivonását követelő nyilatkozatot, amely egyben az egész arab világ államainak csúcstalálkozójának összehívását is javasolja. 1990. augusztus 4., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A részt vevők egyharmada azonban tartózkodott a szavazástól. A BBC kairói tudósítója hozzáteszi: nyilván nem alakult ki konszenzus az arab államok között az iraki csapatkivonás előmozdításának legcélszerűbb módozatát illetően. Az Egyesült Államok szkeptikusan reagált az iraki bejelentésre. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője közölte: az Egyesült Államok követeli, legalábbis az iraki csapatok azonnali és maradéktalan kivonását és a kuvaiti kormány hatalmának helyreállítását. A szóvivő hozzátette: amerikai részről minden idők legátfogóbb szankciós csomagtervét fogják az Egyesült Nemzetek szervezte elé terjeszteni. Tokióban japán tisztségviselők nyilatkoztak miszerint, ha a Biztonsági Tanács gazdasági szankciók mellett dönt Irak ellen, japán együttműködik a világszervezettel. Moszkvában James Baker amerikai külügyminiszter megvitatta a válságot szovjet kollégájával Edvard Sevardnadzéval. A két külügyminiszter nyilatkozatot hagyott jóvá, amely a kuvaiti szuverenitása és integritása helyreállítását követeli. Az Európai Közösség tisztségviselői ma ülnek össze Rómában, hogy mérlegeljék az Irak ellen hozható intézkedéseket. Az Egyesült Államok jlelezte, minden bizonnyal beavatkozik amennyiben Szaud-Arábiát támadás éri. Bush elnök közölte, ha szaud-arábiaiak segélyt mindent m egtenne ami tőle telik. Korábban a washingtoni külügyminisztérium aggályának adott hangot a jelentések kapcsán, melyek szerint az iraki csapatok körülbelül 15 kilométerre állnak Kuvait és Szaud-Arábia határától. Irak alaptalannak minősítette ezeket a jelentéseket. Az Egyesült Államok újabb haditengerészeti köteléket küld a Közel-Keletre és felvilágosítást követel tizennégy amerikai állampolgár sorsát illetően, akik Kuvaitban dolgoznak, de hollétük jelenleg ismeretlen. Irak cáfolta, hogy a szóbanforgó amerikaikat fogva tartaná. Izrael közölte: a kuvati helyzetet mélységes aggodalommal mérlegeli és elvárja, hogy a nyugati világ erélyes elrettentő akcióval lépjen fel Irak ellen. Televíziós interjúban Samir izraeli miniszterelnök az iraki lépést gonosz fejleménynek minősítette az egész térségre nézve. Hozzátette: Izraelnek még az eddiginél is nagyobb készültségre van szüksége. (folyt.) 1990. augusztus 4., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A Perzsa-öböl fejleményeivel kapcsolatos félelmek további meredek árfolyamesést okoztak a világ tőzsdéin. A new yorki áresésnek azonban gátat vetett a hír, hogy irak csapatainak kivonását tervezi Kuvaitból. Az olajárak nagyjából megtartották a csütörtökön elért magas szintet, míg az amerikai dollár árfolyama esett részint az amerikai gazdaság helyzetével kapcsolatos aggályok miatt. Nyugat-Afrikából érkező jelentések szerint a térség kormányai beavatkozni készülnek Libériábanm, hogy véget vessenek az ott folyó polgárháborúnak, és hogy megoltalmazzák saját állampolgáraikat. A BBC nyugat-afrikai tudósítója szerint a legfrissebb jelentésekből úgy tünik, Libéria zűrzavarba süllyed, harcok dúlnak a főváros Monróvia közepén. Lagosi tudósítások szerint, nyugat-afrikai haditegerészeti különítmény ..... egységei már gyülekeznek Siera Leone partja mentén. Tudósítónk hozzáteszi, noha Libéria szolgáltatja a különítmény oroszlánrészét, de Ghanaból, Guineából és Siera Leonéból is csatlakoznak hajók. A nyugat-afrikai államok gazdasági közösségének vezetői hétfőn ülnek össze Gambiában, hogy terveiket véglegesítsék. A Dél-Afrika és Szovjetunió között javuló viszony legfrissebb jele, dél-afrikai küldöttsség érkezett Moszkvába a kereskedelemügyi miniszter részvételével. A Taszsz hírügynökség szerint a delegációt azért hívták meg a szovjet fővárosba, hogy a csernobili katasztrófa következményeinek fölszámolásához szükséges technológiáról tárgyaljanak. A szovjet külügyminisztérium hangsúlyozta a látogatás nem hivatalos jellegét és emberbaráti természetét. A szovjet kormány visszavonta a szovjet-lengyel határátlépésre vonatkozó két napja bevezetett szigorításokat, melynek célja a fogyasztási hiánycikkek csempészésének leállítása volt. A hatóságok szerint szovjet állampolgárok felvásárolták az értékes cikkeket mint például jégszekrényeket, amelyeket aztán tetemes haszonnal értékesítettek Lengyelországban. A moszkvai rádió szernt az elmúlt 24 óra során mintegy hétezer személy és körülbelül ezer jármű lépte át a határt Breszt közelében Belorusszia és Lengyelország között. +++ 1990. augusztus 4., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »