|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa:
Ne egymás ellen - mégegyszer a munkástanácsokról
"A többségi akarat önmagában kevés a törekvések, szándékok
végrehajtásához és a tovaszaladt egy esztendő tapasztalatai,
tanulságai azt bizonyítják, hogy az úgynevezett paternalista,
atyáskodó társadalom négy évtized alatt formálódott és megkövesedett
szokásait képtelenség sietve odébb lökni. Pedig a felszámolásra
ítélt vállalatok sokasodása, a pénzügyi csődök gyarapodása, a
létgondok szélesedése arra figyelmeztet, hogy ajánlatos lenne
kipróbálni az önigazgatás előnyeit, hátrányait.
Kétségtelen, akadnak zavaros ötletek, ostoba jelszavak szintjén
fogalmazott követelések, de ezek még mindig rokonszenvesebbek, mint
a kísérletet támadók érvelései, a piacgazdasági fejlődést féltők
magyarázkodásai. Hiszen ha alaposan viszgáljuk az elemzések
szövegeit, rögtön észrevehetjük, hogy kik és főleg miért védelmezik
a dolgozó részvételtől a jelenlegi vezetést a gyárak, üzemek,
vállalatok irányítását.
"
|
|
|
|
|
|
|
Irak-Kuvait - belga sajtó (2.rész)
|
A Les Echos de la Bourse, az üzleti körök lapja megállapítja, hogy Szaddám Huszein néhány óra alatt 30 évi ipari dinamizmus gyümölcseit kaparintotta meg. ,,Villámháború egy páncélszekrény és egy tengeri kijárat meghódítására,, című cikkében rámutat: ha nem ütközik semmiféle katonai ellenállásba és ha a gazdasági blokád nem jön össze, Szaddám Huszein kísértést érezhet a többi öböl-beli sejkség megszerzésére, vagy akár Szaúd-Arábia megtámadására is. Az így megszerzett kincsek nem csupán adósságainak rendezését tennék lehetővé, de azt is, hogy finanszírozza Irak nukleáris kutatásait - ami Izrael biztonságát is veszélyeztetné. Nemrég az ilyesfajta ambíciók puszta álomnak tűnhettek, ma Szaddám Huszein megvalósíthatja őket, ha semmiféle érdemi reagálás nem lesz, vélekedik a lap.
A polgári Le Soir megállapítja, hogy nemrég még úgy tűnt: Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emirátusok képezik majd a kilencvenes években az OPEC fő erejét, de ezentúl számolni kell Irakkal is. A tizenhármak kartellje öt év alatt nem tudta elérni azt, amit Szaddám Huszein néhány hét alatt (még a mostani Kuvait elleni támadás előtt): a kőolaj árának 8 százalékos emelését. Amennyiben ellenőrzése alatt tudja tartani a kuvaiti kőolajat, az OPEC-termelés 20 százalékát birtokolja majd. Az OPEC-országokon belül Szaúd-Arábia vezette a mérsékeltek táborát, amely meg akarta kímélni a világot a túl heves sokkoktól, míg Líbia, Algéria és Irán a kőolaj minél magasabb áron való értékesítését próbálta elérni. Kuvait és az Egyesült Arab Emirségek mintegy középen álltak, rendszerint elfogadták a kvótákat, de aztán túllépték azokat - így például Kuvait legutóbb már hat hónapja 400 ezer hordóval túllépte a számára megállapított 1,5 millió hordós napi termelési limitet. 1989-ben a kőolajárak esése egyötödével csökkentette Irak olajjövedelmét - ez volt Szaddám Huszein fellépésének egyik oka: az iraki elnök ezentúl közvetlenül akar hatni a kőolaj árára - vélekedik a Le Soir.+++
1990. augusztus 3., péntek 13:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|