 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa:
Ne egymás ellen - mégegyszer a munkástanácsokról
"A többségi akarat önmagában kevés a törekvések, szándékok
végrehajtásához és a tovaszaladt egy esztendő tapasztalatai,
tanulságai azt bizonyítják, hogy az úgynevezett paternalista,
atyáskodó társadalom négy évtized alatt formálódott és megkövesedett
szokásait képtelenség sietve odébb lökni. Pedig a felszámolásra
ítélt vállalatok sokasodása, a pénzügyi csődök gyarapodása, a
létgondok szélesedése arra figyelmeztet, hogy ajánlatos lenne
kipróbálni az önigazgatás előnyeit, hátrányait.
Kétségtelen, akadnak zavaros ötletek, ostoba jelszavak szintjén
fogalmazott követelések, de ezek még mindig rokonszenvesebbek, mint
a kísérletet támadók érvelései, a piacgazdasági fejlődést féltők
magyarázkodásai. Hiszen ha alaposan viszgáljuk az elemzések
szövegeit, rögtön észrevehetjük, hogy kik és főleg miért védelmezik
a dolgozó részvételtől a jelenlegi vezetést a gyárak, üzemek,
vállalatok irányítását.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (3. rész)
|
Az Országgyűlés vezetése úgy tervezte, hogy a plénum szerda
délután részletes vitával folytatja a Pártatlan Tájékoztatás
Bizottságának felállításáról, valamint a közszolgálati média
vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat
tárgyalását. Hogy nem így történt, annak az volt az oka, hogy a több
mint 20 hozzászóló képviselő közül mindössze ketten-hárman
foglalkoztak ezzel a konkrét témával, a többieket sokkal inkább a
sajtó jelenlegi, többek szerint inkább csak bírálatot érdemlő
tevékenysége, illetve a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Lapkiadó
Vállalat fúziója foglalkoztatta.
Az órákon át tartó eszmecsere Kulin Ferencnek, a Kulturális,
Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottsága
elnökének beszámolójával kezdődött, aki a testület álláspontját
ismertetve kitért e fúzióra is. Ezt a ,,kormányakciót,,
természetesen nem hagyhatta szó nélkül az ellenzék, az ő
véleményüket pedig nem hagyhatta válasz nélkül az MDF. Csurka István
például úgy fogalmazott: ,,ha a jelenlegi kormány az Aczél által
kinevezett kultúrbugrisok közül valakit elmozdít a helyéről, akkor
rendszerint az SZDSZ részéről elhangzik egy tiltakozás,,.
Orbán Viktor (Fidesz) határozottan visszautasított mindenféle,
elsősorban a sajtóval összefüggő általánosítást, és felvilágosítást
kért a kormánytól: mi a kormány álláspontja a személycseréket
illetően, amelyeknek a tömegkommunikációban kell vagy kellene
megtörténni? Milyen elvek alapján nevez ki és/vagy vált le
személyeket. Végezetül javasolta, hogy a kormány ,,gründoljon,,
magának egy lapot, de ne úgy próbáljon meg saját, vagy magához
közelálló sajtóhoz jutni, ahogyan a fúzióról kialakult vita tükrözi.
Jóllehet, voltak néhányan, akik többször is figyelmeztették a
plénumot, hogy talán a tárgyról kellene beszélni, mert a
törvényjavaslatról dönteni kell, a szó elszállt a képviselők feje
fölött. Már-már lezárult a részletes vita, amikor a Fidesz egy
képviselője kompromisszumos indítványt tett. Ezt azonban végül a
plénum éppúgy leszavazta, mint a bizottsági, képviselői és
előterjesztői módosító indítványokat és végezetül az egész
törvényjavaslatot. A PTB-re vonatkozó részt 76 igen, 157 nem és 39
tartózkodó szavazattal, a kinevezési rendről szóló passzusokat 80
igen, 131 nem és 60 tartózkodó szavazattal, a teljes
törvényjavaslatot pedig 79 igen, 115 nem és 69 tartózkodó
szavazattal vetette el.
Maradt tehát - legalábbis sajtóügyben - minden a régiben, maga
az Országgyűlés döntött úgy, hogy érvényben tartja a jelenleg
hatályos jogszabályokat. Így értelmezte a határozatot rövid
felszólalásában Antall József miniszterelnök is. (folyt. köv.)
1990. július 25., szerda 19:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|